Kiálts kislány,kiálts!

Egy különös könyvet tart a kezében az olvasó. Magyarországon e könyv műfaját tekintve is, témáját tekintve pedig kiváltképp különös. Aliza Barak Ressler három fiú édesanyja, gyakorló nagymama Resslercivil az irodalomban. És mégis... Ma amikor tornyok omlanak le, amikor ártatlan emberek halnak értelmetlen halált, különös értelmet nyer ez a könyv és mondandója. Aliza könyvének elején elmondja, hogy az elfeledni, eltemetni való múltat miért is eleveníti föl. Miért is kell az üldözésről, a megaláztatásról, a rettegésről újra és újra beszélni. Miért is kell az átélteket újraélve a behegedt sebeket feltépni? Azért kell, mert nem hagyhatjuk, hogy az unokáink védtelenek legyenek - mondja a szerző. Azért kell, mert veszély esetén mozgósítani kell mindazokat az energiákat, melyek létezéséről mit sem tudunk, de amelyek a neveléssel, az emberséges létezéssel mindannyiunkban ott bujkálnak. Azért kell, mert rendelkeznünk kell azzal a képességgel, hogy a nyilvánvalót is megkérdőjelezzük. Azért kell, mert együttérzésünket ki kell tudnunk nyilvánítani. A mostani kiadásnak hangsúlyt ad, hogy a TORONY ledőlt. Ledöntötték. Ez a tény fájdalmasan igazolja a szerzőt, és aggodalommal töltheti el az olvasót. Mire e különös könyv végére jutunk mi is tudhatjuk majd: egyetlen válaszunk lehet csak a borzalmakra. Ez pedig a légy ma jobb, mint tegnap voltál és holnap legyél jobb, mint ma voltál mindent elfedő parancsa. Légy jobb és légy okosabb! Csak ez menthet meg minket. Azt mondtam, hogy a szerző civil. Pont ez emeli e kötetet a legigazabb művészet szintjére. Pont e civilség hitelesíti a mondandót. A kötet Izraelben a Közoktatási Minisztérium Ifjúsági Osztálya díját nyerte el.