Két asszony között

Hirtelen távozásom meglephette magát. Bocsánatot kérek érte, de nem bánom, hogy így történt. Nem tudom, hogy maga, maga is hallja-e magában a zengő hangok viharzását, amely mint Tristan magasba csapó lángjai. Ó! hogy szeretném magam átadni teljesen annak a gyötrődésnek, amely tegnapelőtt még, az erdőben, odavetett a maga tegnapelőtt még, az erdőben, odavetett a maga fehér ruhája elé. De félek, Isabelle, a szerelemtől és félek magamtól. Nem tudom, mit mondott el magának Renée, mit mondottak el mások az életemről. Néha mi is beszélgettünk róla; én nem mondtam el az igazat. Valami varázsa van az életünkbe újonérkezett embereknek: remélni kezdünk, hogy megtagadhatjuk, átalakíthatjuk értük a multat, amelyet boldogabbnak akartunk egykor. Vissza Fülszöveg Egy férfi regénye, aki kétszer nősül, de egyik házasságában sem talál kielégülést. Hűséges, gyengéd nőre vágyik, de kívánja az ellentétes lelki klímát is, az izgató és nyugtalanító kacérságot. Első asszonya csillogó, színes, bohém nő volt. Gyötrődve szerette, végül elűzte magától, mert lényük és világfelfogásuk merőben ellenkezett. Megnősült újra, mintafeleséget kapott, de az már nem elégítette ki. Mourois könyve mély igazságokat tár fel a házasságról, a szerelemről, a nő és a férfi természetéről. A legnagyobb idei könyvsiker volt. Franciául néhány hét alatt 100.000 példányban fogyott el és lefordították minden kultúrnyelvre. Tartalom Odile 5 Isabelle 133