Készülődés (A Tanú előtt) I-II.

Magam is hitetlenkedve olvasom, hogy tanulmányaim teljes kiadásával kecsegtetik a közönséget. Tíz kötet esszé: komolyan gondolja ezt a kiadó? S ha nem: miféle csáberőt találhat ebben a hirdetésben? Nincs tíz éve, hogy legelőkelőbb folyóiratunk szerkesztői, kvótát vetvén ki egymásra s a műfajokra: évi hat folyóirat-ívet hagytak - százhúszból - tanulmányra. Ennyit bírt el ebből az unalmas cikkből a vállalkozás. Mekkora apályát futott be azóta a magyar tanulmány, hogy egy közpénztől és dugsegélyektől ártatlan kiadó a nyilvánosság előtt ilyen ígéretet mer tenni s elszámolásokkal győzhet meg róla, hogy lelkiismeretfurdalást nem miatta kell éreznem; - a műfajért legföljebb, melybe akkor (nehány poros tanáron kívül) csak az tévedt, akit mondanivalója kényszerített, ma pedig dendik sétálnak rajta puszta divatból, mint erszényesebb kollegáik a Váci-utcán...