Kenyér és bor

Csanád Béla (1926-2006) költő, műfordító, teológus, egyetemi tanár egyik legkiemelkedőbb egyénisége volt a rendszerváltozás utáni keresztény-társadalmi közéletnek, s műveiben is fáradhatatlan munkása, megalkuvást nem ismerő képviselője a keresztény-nemzeti értékeknek. 1971-től haláláig a Budapesti Hittudományi Akadémia Liturgika és Pasztorális Tanszékének vezetője volt. 1991-től pápai prelátus és az Európai Teológiai Társaság tagja. 1989-ben megalapította a Keresztény Értelmiségiek Szövetségét, - melynek elnöki tisztét élete végéig betöltötte - s két folyóiratot is indított (Jel, Aranyág). Első verseit s írásait - Sík Sándor biztatására - 1947-től publikálta a katolikus sajtóban. Az irodalmi lapok felfigyeltek rá, verseit közölte a Jelenkor, a Kortárs, az Új Írás. Műfordítói munkássága is jelentős. A középkori magyarországi himnuszköltészet legavatottabb tolmácsolója, s az ókeresztény költők (Szent Ambrus, Prudentius és Sedulius) kiváló fordítója volt. A modern szerzők közül leginkább Rilke, Hermann Hesse, Thomas Merton, valamint néhány afrikai költő verseit ültette át magyarra. Első önálló verseskötete 1963-ban jelent meg, melyet további öt követett. Jelen kötet az eddig önálló és gyűjteményes kötetekben, lapokban, folyóiratokban megjelent, s költői hagyatékában fellelt verseinek legteljesebb foglalatát tárja az Olvasó elé. (Farkas Olivér)