Karthágó és a só

Németh György legújabb könyve olyan ókori történeteket tárgyal sajáton nézőpontból, melyek annyira közismertek, hogy szinte közhellyé váltak: Mindenki úgy tudja például, hogy Karthágót a rómaiak porig rombolták, majd a helyét sóval lehintették, hogy Drakón hírhedetten kegyetlen törvényeket hozott, hogy Julius Caesar, miközben átkelt a Rubiconon, azt mondta: `a kocka el van vetve` és hogy Attilát hármas koporsóban temették el a Tisza medrében. És mindenki rosszul tudja! Ez persze nem az olvasók, sokkal inkább az ókori tárgyú könyvek, tankönyvek, lexikonok, valamint azok szerzőinek hibája. Az eredeti forrok a legtöbb esetben nemhogy nem erősítik meg ezeket a közkeletű vélekedésekét, de homlokegyenest ellenkezőt állítnak vagy éppen egy szót sem szólnak róluk. Nem könnyű tehát kibogozni és rekonstruálni, mi is történt valójában. Természetesen a tévedések súlya, jelige és minősége igen különböző. A szakmán belüli következetlen szóhasználat éppúgy górcső alá kerül, mint azok a provokatív - néhol már-már `szemtelen` - szemléleti kérdésfelvetések, hogy például létézett-e egyáltalán az ókori Görögország? Mindezekre keres és ad szakmailag kifogástalan válaszokat a szerző, érdekfeszítő, lebilincselőstílusban.