Kajszi termesztés képekben

A kajszibarack Kínából származik. Hogy mégis az Armeniaca, azaz örmény nevet viseli, annak bizonyára az lehet a magyarázata, hogy az egykori Selyemúton az egyik nagy termőtája Örményországban alakult ki. Innen terjedt el a középkorban a Földközi-tenger körüli országokban is. Nálunk legelőször a 16. századból való Besztercei szószedetben fordul elő a "barack" szó, de nemsokára már minden kertészeti könyv megemlíti a kiváló ízű "magna et optima" (nagy és legjobb) magyar kajszit. Termesztésének igazi nagy fellendülése a 19. század derekán kezdődött meg, és ez az időszak egybeesik azokkal a nagy erőfeszítésekkel, amelyeket akkor az elsivatagosodással fenyegetett Alföld befásítására tettek. A magyar kajszibarack jó híre gyorsan terjedt, megindult az export és az ipari feldolgozása. A Duna-Tisza közén Kecskemét lett a baracktermelés központja. A kiskertekben változatlanul eredményesen termelik ezt az illatos gyümölcsöt, amelyről dr. Entz Ferenc, a 48-as szabadságharc honvéd főorvosa, kiváló pomológus azt írta, hogy: "Európában Magyarország a kajszibarack igazi hazája." Mostanában kevés van belőle, a piacokon az egyik legdrágább gyümölcs, ezért a kertekben is kincsnek számít egy rendszeresen termő, szép és jóízű gyümölcsöt érlelő kajszibarackfa. Érdemes hát termeszteni...