Judit

Marko Marulić 1501. április 22-én fejezte be a bibliai hősnőről, Juditról szóló eposzát, amely háromnegyed évszázaddal Tasso előtt, s jóval megelőzve Ariostót is, nemzeti (horvát) nyelven reprezentálta a vergiliusi műformát. Nem irodalmi előzmények nélkül: a Judit-eposz megírása idején a litteratura croatica már fejlett petrarkista költészettel büszkélkedhet, s középkori irodalmi tradícióit is értékálló művek őrzik. A Juditról szóló eposz megjelenésére igaz, csak két évtized elmúltával kerül sor, ám akkor, 1521-ben, páratlan sikert arat: 1522-23-ban Velencében közreadják második és harmadik kiadását is. A siker titka: az eposz tárgyának tragikus időszerűsége. A Judit-eposz valójában arról szól, hogy egy kicsiny, de erkölcsileg erős közösség, nép Isten segítségével mindenkor képes megvédeni magát a számbeli fölényben lévő, erkölcsileg viszont kétes ellenséggel szemben. Fél évtizeddel a mohácsi csatavesztés előtt (amit majd a horvátok is nemzeti tragédiaként élnek meg) Dalmácia tájain és városaiban már eleven valóság a török veszély, így érthető a parabolisztikus bibliai történet költői feldolgozásának sikere. A bonyolult ritmikájú, archaikus nyelvezetű mű lefordítása fölöttébb nehéz feladat. Teljes idegen nyelvű átköltésére - a formavilág megtartásával - ismereteink szerint ez az első kísérlet. Az ún. kétszer rímelő izoszillabikus tizenkettős sorokat a magyar költészet nem használta, nyelvezete pedig ma már a horvát ajkú olvasónak is gyakran nyelvi rejtvény. A mű magyar fordítója a XVI-XVII. századi magyar líra és epika nyelvi és poétikai hagyományaira építve közvetíti Marulić művét magyar nyelven, amely mű - ha áttételesen is - a magyar Zrínyi-eposz, a Szigeti veszedelem egyik horvát epikai előzménye volt. A kroatisztikai munkássága elismeréseként Davidias-díjjal kitüntetett fordító és az Eötvös József Könyvkiadó a Judit átköltésével és kiadásával Marulić közelgő 550. születési évfordulója és az eposz megírásának fél évezredes jubileuma alkalmából adózik az európai hírű morálteológus és három nyelven: latinul, horvátul és olaszul alkotó horvát költő emlékének.