Joguralom és jogállam

Paradoxonok. Aki a joguralom és jogállam kérdéseinek tanulmányozásába kezd, meglehetősen különös dolgokkal találkozik. Az első rögtön az, hogy a jelenségeket már pontosan megnevezni is nehéz. Amit a német kultúra hatásának eredményeként a magyar nyelvben "jogállamiságnak" nevezünk (vö.: Rechtsstaat, Rechtsstaatlichkeit), azt az angol-amerikai szóhasználatban "joguralomként" (rule of law), régebbi kifejezéssel pedig a "jog fensőségeként" (supermacy of law) írják le. S ha az utóbbi fogalmak a magyar szóhasználatban nem is terjedtek el, azért nyelvileg elfogadhatónak tartjuk, ha valaki nem a jog államáról, hanem uralmáról beszél. Hasonló terminológiai kettősség sok más nyelvben is létezik (stato di diritto - domino della legge stb.), s a jelzett probléma ott sem szokatlan, ahol a fogalmak ismertek ugyan (pl. droit gouvernement - la suprématie de la régle de droit), de azokat nem tekintik a rendszerint ide sorolt kérdések megfelelő értelmezési keretének. Ráadásul e kérdések közül több a "törvényesség" és "alkotmányosság" címszavak alatt is tárgyalható. Ezek azonban, miközben nem ölelik fel a jogállamiság minden vonatkozását, tematikailag más problémákra is kiterjednek, és elemzésük is másfajta módszereket kíván.