Jogi ismeretek a gyakorlatban

Kifordult sarkaiból Magyarország jogrendszere az elmúlt három évben. A 2010 áprilisában megválasztott Országgyűlés hazánkban lankadatlan elszánással és szűnni nem akaró küldetéstudattal építette újra hazánk 1989-es rendszerváltoztatás óta több ütemben kialakított jogi felépítményét. Megszületett és hatályba lépett az új Alaptörvény, amely a magyar közjogi berendezkedést több ponton radikálisan megváltoztatta. Megismerkedett a magyar jogi közönség a sarkalatos törvény fogalmával, amely elnevezés az Alaptörvény végrehajtására szolgáló, legfontosabb közjogi törvényeket illeti meg. Az új Alaptörvény végrehajtására meghozott új sarkalatos törvények jóval szélesebb körben szabályozták újra a közrendet, mint a korábban ismert "kétharmados" törvények. Ezt követte az új munka törvénykönyve, az új büntető törtvénykönyv és az új polgári törvénykönyv megalkotása, amely munka során az új polgári törvénykönyvbe integrálták a családjogi a szövetkezetjogi és a társasági jogi joganyagot is. Utóbbi lehetőséget kínált e jogterületek szabályozói áttekintésére és felülvizsgálatára is. Az új Mt. és az új Btk. már hatályba lépett a kiadványunk zárásának időpontjában, az új Ptk. szabályait is elfogadta az Országgyűlés, és a jogszabályt kihirdették; az ország már annak hatályba lépésére készül. Kiadványunk jelentős része már ezen új kódexek jelentősen megváltozott szabályanyagát feldolgozva, válogatva és erősen sűrítve nyújt eligazodást a joghallgatók, a jogi háttérismereteik rendszeres frissítését igénylő könyvelők, adótanácsadók, okleveles adószakértők és könyvvizsgálók, illetve a tágabb jogkereső közönség, valamint - és elsősorban - a jogi környezet napi változásának következményeit a bőrükön érző vállalkozások felelős vezetői és munkatársai számára. Napjainkban óriási társadalmi érdeklődés tapasztalható a magyar jogrendszer és a jogi hivatások iránt. Ezt a tendenciát nem csak a jogi fakultásokra való sokszoros túljelentkezés, hanem a jogi ismereteknek a közép- és felsőfokú szakmai képzésekhez való felértékelődése is fémjelzi. Ez a tankönyv nem csak az adótanácsadó-, okleveles adószakértő-képzés követelményeihez igazodik, hanem az érdeklődő olvasó alkalmas bevezetőjeként szolgálhat a magyar jogrendszer alapjaiba és főbb jogágazataiba. A "Bevezető ismeretek" tisztázza a jog fogalmát, majd a jogrendszer mibenlétét, és bemutatja az alkotmányozás eredményeképpen megújult alapjogi, jogforrási és közpénzügyi rendszert. Tartalom 1. BEVEZETŐ ISMERETEK 5 1.1. A jog és a jogi norma 5 1.2. A jog környezete és működése 6 1.2.1. A jog és környezete 7 1.2.2. A jog működése 8 1.3. A jog tagozódása 10 1.3.1. Jogrendszer, jogág 10 1.3.2. Jogszabály, jogi norma fogalma 10 1.3.3. A jogi norma szerkezete 10 1.4. A jogképzési módok 11 1.4.1. A jogalkalmazói jogképződés 11 1.4.2. A szokásjog 13 1.4.3. A jogalkotói jogképződés 14 1.5. A jogforrások 14 1.6. Magyarország jogforrási rendszere 15 1.6.1. Az Alaptörvény (2011. április 25.) 15 1.6.2. A jogszabályok 16 1.6.2.1. A jogszabályalkotás alapvető szabályai 16 1.6.2.2. A törvény 18 1.6.2.3. Az MNB Elnökének rendelete 18 1.6.2.4. A kormányrendelet 19 1.6.2.5. A Kormány tagja (miniszterelnök és a miniszter) által kiadott rendelet 20 1.6.2.6. Önálló szabályozó szervek által kiadott rendeletek 20 1.6.2.7. Az önkormányzati rendelet 20 1.6.3. A közjogi szervezetszabályozó eszközök 20 1.6.4. A különleges jogrend 21 1.6.4.1. A Honvédelmi Tanács rendelete rendkívüli állapot idején 22 1.6.4.2. A köztársasági elnök rendelete szükségállapot idején 22 1.6.4.3. A Kormány rendelete megelőző védelmi helyzet idején, váratlan támadáskor és veszélyhelyzetben 23 1.6.5. A sajátos jellegű jogforrások 24 1.7. A jogforrások érvényessége és hatályossága 26 1.7.1. A jogforrások érvényessége 26 1.7.1.1. A belső jogforrás 26 1.7.1.2. A jogforrás megalkotására előírt eljárás 27 1.7.1.3. A jogforrási hierarchia érvényesülése 27 1.7.1.4. A jogforrás kihirdetése 27 1.7.2. A jogforrások hatálya 27 1.8. A pénzügyi igazgatás 28 1.8.1. Alapfogalmak 28 1.8.2. Az államháztartás 29 1.8.2.1. Az államháztartás rendszere, a Kormány, valamint a nemzetgazdasági miniszter ezzel összefüggő feladatai 29 1.8.2.2. A Magyar Államkincstár és az Államadósság Kezelő Központ 30 1.8.2.3. Adó- és vámigazgatás 31 1.8.3. A Magyar Nemzeti Bank 31 1.8.4. A pénzügyi intézményrendszer felügyelete és ellenőrzése 32 1.8.4.1. Az államháztartás pénzügyi ellenőrzése 32 1.8.4.2. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 33 1.9. Az új Polgári Törvénykönyv 34 1.9.1. Az új Polgári Törvénykönyv keletkezése, alapelvei, szerkezete 34 1.9.2. Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése 37 Ellenőrző kérdések 39 2. AZ EMBER 41 2.1. Bevezetés 41 2.1.1. A ,,személy" fogalma 41 2.1.2. A jogalanyiság terjedelme 41 2.1.3. A jogképesség fogalma 42 2.1.4. A szerzőképesség fogalma 42 2.2. Az ember, mint jogalany 43 2.2.1. Az ember jogképessége általában 43 2.2.2. A jogképesség korlátozásának tilalma 45 2.2.3. A jogképesség kezdete 46 2.2.3.1. Fogamzás, élveszületés 46 2.2.3.2. A méhmagzat feltételes jogképessége 47 2.2.3.3. A méhmagzat ,,életjoga" 49 2.2.4. A jogképesség megszűnése 50 2.2.4.1. A halál, a halál bekövetkezésének helye és időpontja 46 2.2.4.2. A halál tényének igazolása, halottvizsgálat, halotti anyakönyv 51 2.2.4.3. A holtnak nyilvánítási eljárás és jogkövetkezményei 53 2.2.5. A cselekvőképesség általában 55 2.2.6. Az életkor miatti korlátozott cselekvőképesség 58 2.2.6.1. Az életkor miatti korlátozott cselekvőképesség általános szabályai 58 2.2.6.2. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatairól általában 58 2.2.6.3. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú önállóan megtehető jognyilatkozatai 59 2.2.7. Az életkor miatti cselekvőképtelenség 60 2.2.7.1. Az életkor miatti cselekvőképtelenség általános szabályai 60 2.2.7.2. Cselekvőképtelen kiskorú önálló jognyilatkozatai 61 2.2.8. A kiskorú gyámhatóság hozzájárulásával érvényes jognyilatkozatai 61 2.2.9. A kiskorú feltétlenül érvénytelen jognyilatkozatai 62 2.2.10. Az életkor miatti fogyatékos cselekvőképesség jogkövetkezménye 62 2.2.11. Fogyatkozás miatti korlátozott cselekvőképesség 63 2.2.11.1. Fogyatkozás miatti korlátozott cselekvőképességről általában 63 2.2.11.2. A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezési eljárás 63 2.2.12. A korlátozottan cselekvőképes gondnokolt jognyilatkozatai 64 2.2.13. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés 65 2.2.14. A cselekvőképtelen gondnokolt jognyilatkozatai 65 Ellenőrző kérdések 67 3. A DOLOGI JOG 69 3.1. Általános tanok 69 3.1.1. A dologi jogi jogviszony 69 3.1.2. Az alkotmányos tulajdonfogalom 72 3.1.3. A dolog 72 3.1.4. A vagyon, a dologösszességek, az összetett dolgok (alkotórész, növedék, gyümölcs, épület) 74 3.1.5. A közös tulajdon 76 3.2. A tulajdonjog tartalma 78 3.2.1. A birtoklás joga 78 3.2.1.1. A birtoklásnak a tulajdonjog keretein kívüli szabályai 78 3.2.1.2. A birtoklás, mint a tulajdonjog részjogosítványa 79 3.2.2. A rendelkezés, használat és a hasznok szedésének joga és korlátai 79 3.3. A tulajdonjog védelme 81 3.4. A tulajdonjog megszerzése 82 3.4.1. A tulajdonszerzésről általában. A szerzésmód és a jogcím 82 3.4.2. Az átruházás 85 3.4.2.1. A származékos szerzés főszabálya, szerzés a tulajdonostól 85 3.4.2.2. Tulajdonszerzés nem tulajdonostól. A származékos szerzés főszabálya alóli kivételek 86 3.4.3. Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján 88 3.4.4. Az elbirtoklás 89 3.4.5. A gyümölcsszedés (a termékek, a termények és a szaporulat elsajátítása) 90 3.4.6. A növedék 90 3.4.7. A gazdátlan javak elsajátítása 91 3.4.8. A vadak, a halak tulajdonjogának megszerzése 91 3.4.9. A találás, a kincslelet 91 3.4.10. A feldolgozás és az egyesítés 92 3.4.11. Építési tényállások 93 3.5. Az idegen dologbéli jogok 94 3.5.1. Általában 94 3.5.2. A földhasználat 95 3.5.3. A haszonélvezet 95 3.5.4. A használat joga (használati jog) 97 3.5.5. A telki szolgalom 97 3.5.6. A közérdekű használati jog 98 3.5.7. A zálogjog 98 3.6. Az ingatlan-nyilvántartás 102 Ellenőrző kérdések 104 4. AZ ÖRÖKLÉS SZABÁLYAI 105 4.1. Az öröklésre vonatkozó alapfogalmak 105 4.2. A törvényes öröklés rendje 107 4.3. Végintézkedésen alapuló öröklés 107 4.4. Ági öröklés és az osztályrabocsátás 110 4.4.1. Ági öröklés 110 4.4.2. Osztályrabocsátás 111 4.5. Az öröklés joghatásai 111 4.5.1. Hagyatéki tartozások 112 Ellenőrző kérdések 113 5. A JOGI SZEMÉLYEK ÉS A TÁRSASÁGI JOG 115 5.1. A jogi személyek általános szabályai 115 5.1.1. Általános rendelkezések 115 5.1.2. A jogi személy létesítése 116 5.1.3. A jogi személy szervezete és képviselete 117 5.1.3.1. A döntéshozó szerv 117 5.1.3.2. A jogi személy ügyvezetése 118 5.1.3.3. A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése 119 5.1.3.4. A jogi személy képviselete 119 5.1.4. A jogi személy törvényes működésének biztosítékai 120 5.1.4.1. A jogi személy törvényességi felügyelete 120 5.1.4.2. A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata 120 5.1.4.3. Állandó könyvvizsgáló 121 5.1.5. A jogi személy átalakulása, egyesülése, szétválása és jogutód nélküli megszűnése 121 5.1.5.1. Átalakulás, egyesülés, szétválás 121 5.1.5.2. A jogi személy jogutód nélküli megszűnése 123 5.1.6. Vállalatcsoport 123 5.2. A gazdasági társaságok 126 5.2.1. A gazdasági társaságok és a jogalkotás 126 5.2.2. A gazdasági társaságok fogalma, csoportosítása és jogi szabályozása 128 5.2.3. A gazdasági társaságok közös szabályai 128 5.2.3.1. A gazdasági társaságok alapítása 128 5.2.3.1.1. A gazdasági társaság alapítása 129 5.2.3.2. A létesítő okirat módosítása 132 5.2.3.3. A kisebbségvédelem 133 5.2.3.4. A tag kizárása 134 5.2.3.5. A gazdasági társaságok szervezete 134 5.2.3.5.1. A gazdasági társaság legfőbb szerve 134 5.2.3.5.2. A gazdasági társaság ügyvezetése 135 5.2.3.5.3. Cégvezető 137 5.2.3.5.4. A társaság képviselete és a cégjegyzés 137 5.2.3.5.5. A felügyelőbizottság 138 5.2.3.5.6. Munkavállalói részvétel feltételei 141 5.2.3.5.7. Állandó könyvvizsgáló 142 5.2.3.5.8. Egyéb társasági szervek 143 5.2.3.6. A gazdasági társaság átalakulása és egyesülése 143 5.2.3.6.1. Az átalakulás esetei és feltételei 143 5.2.3.6.2. Az átalakulás befejezése 143 5.2.3.6.3. Az átalakulással kapcsolatos felelősségi szabályok 144 5.2.3.6.4. A gazdasági társaságok egyesülése 144 5.2.3.7. A gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnése 144 5.2.4. A társasági jog különös része 144 5.2.4.1. A közkereseti társaság 145 5.2.4.2. A betéti társaság 147 5.2.4.3. A korlátolt felelősségű társaság 149 5.2.4.3.1. A korlátolt felelősségű társaság alapítása 150 5.2.4.3.2. Az üzletrész 150 5.2.4.3.3. Mellékszolgáltatás, pótbefizetés 153 5.2.4.3.4. A társaság által teljesített kifizetések 154 5.2.4.3.5. A korlátolt felelősségű társaság szervezete 154 5.2.4.3.6. A törzstőke felemelése és leszállítása 156 5.2.4.3.7. A korlátolt felelősségű társaság jogutód nélküli megszűnése 157 5.2.4.3.8. Az egyszemélyes társaság 158 5.2.4.3.9. Különbségek a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság között 158 5.2.4.4. A részvénytársaság 159 5.2.4.4.1. A részvénytársaság fogalma 159 5.2.4.4.2. A részvénytársaság működési formája 159 5.2.4.4.3. Alaptőke 160 5.2.4.4.4. A részvény 160 5.2.4.4.5. A részvénytársaság alapítása 163 5.2.4.4.6. Részvényesek jogai 164 5.2.4.4.7. A részvénytársaság szervezete 165 5.2.4.4.8. Az egyszemélyes részvénytársaság 167 5.3. Bevezetés az EU társasági jogába 167 5.3.1. Az Európai Unió társasági jogának forrásai 167 5.3.1.1. Az irányelvek 167 5.3.1.2. A társasági jogi rendeletek 168 5.3.2. Az Európai Részvénytársaság (Societas Europaea - SE) 169 5.3.2.1. Az SE alapítása 169 5.3.2.1. Az SE szervezete 170 5.3.3. Az Európai Gazdasági Érdekegyesülés (European Economic Interest Grouping - EEIG) 172 5.3.4. Az Európai Szövetkezet (Societas Cooperativa Europaea - SCE) 173 5.3.5. A felelős vállalatirányítás szabályai az EU-ban és Magyarországon 173 5.4. A felelős társaságirányítás (corporate governance) 177 5.5. A cégeljárás alapjai 178 5.5.1. A cég 179 5.5.2. A cégbíróság 179 5.5.3. Cégeljárás 179 5.5.4. Cégnyilvántartás 179 5.5.5. Cégnyilvánosság 179 5.5.6. Beszámoló letétbe helyezése 180 5.5.7. Közzététel 180 5.5.8. Közhitelesség 181 5.5.9. Cégjegyzék 181 5.5.10. Cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás 182 5.5.11. A törvényességi felügyeleti eljárás 183 Ellenőrző kérdések 185 6. EGYÉB GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK 187 6.1. Egyéni vállalkozás 187 6.1.1. Alapítás 188 6.1.2. Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásával kapcsolatos változások bejelentése 190 6.1.3. Az egyéni vállalkozási működtetésének jogi szabályozása 190 6.1.4. Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése 191 6.1.5. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése 192 6.1.6. Az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzése 193 6.2. Az egyéni cég 193 6.2.1. Az egyéni cég alapítása 193 6.2.2. Az egyéni cég vagyon és felelőssége 196 6.2.3. Az egyéni cég működése 196 6.2.3.1. A foglalkozás gyakorlásához szükséges és az üzleti célú vagyon 197 6.2.4. Az egyéni cég átalakulása és megszűnése 197 6.3. Szövetkezetek jogállásának alapvető szabályai 198 6.3.1. A szövetkezet fogalma, fajtái 198 6.3.2. A szövetkezet alapítása 200 6.3.2.1. Tagsági jogviszony 201 6.3.3. A szövetkezet működése 202 6.3.4. Vagyoni viszonyok 204 6.3.5. A szövetkezet átalakulása és megszűnése 205 6.4. Egyesülés 205 Ellenőrző kérdések 208 7. A NONPROFIT SZERVEZETEK ÉS A KÖZHASZNÚSÁG 209 7.1. A civil szervezetekre vonatkozó általános szabályok 209 7.1.1. A civil szervezet gazdálkodása 209 7.1.2. A civil szervezetek pozitív diszkriminációja 210 7.2. Egyesület 211 7.2.1. A gyökerek 211 7.2.2. A hatályos szabályozás 212 7.2.3. Egyesületi tevékenység és a büntetőjog, illetve szabálysértési jog kapcsolata 213 7.3. Alapítvány 214 7.3.1. A gyökerek 24 7.3.2. A hatályos szabályozás 215 7.3.3. A jövő 216 7.4. Közhasznúság 217 7 5. Nemzeti Együttműködési Alap 218 Ellenőrző kérdések 219 8. A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK KÖZRENDI KERETSZABÁLYAI 221 8.1. Versenyjog 221 8.2. Fogyasztóvédelem 227 8.3. Reklám 231 8.4. Kereskedelem, e-kereskedelem 233 8.5. Felelős hitelezés 236 8.6. Szellemi tulajdon 241 8.6.1. A szellemi alkotások rendszere 241 8.6.2. A szerzői jog 242 8.6.3. Iparjogvédelem 245 8.7. Munkajog 248 8.7.1. Alapfogalmak 248 8.7.2. A munkaidő 250 8.7.3. A munkaviszony kölcsönös létesítése 252 8.7.4. A munka díjazása 253 8.7.5. A munkajogviszony megszűnése 254 8.7.6. Sajátos munkajogi kárfelelősségi alakzatok 255 8.7.6.1. A munkavállaló károkozása 255 8.7.6.2. A megőrzési felelősség 256 8.7.6.3. Leltárhiányért való felelősség 256 8.7.6.4. Munkáltatói kárfelelősség 256 Ellenőrző kérdések 257 9. KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS 259 9.1. Közigazgatási hatósági eljárás alapfogalmai 260 9.2. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai 262 9.2.1. Az eljárás megindítása 262 9.2.1.1. A kapcsolattartás általános szabályai 263 9.2.2. Alapeljárás 264 9.2.2.1. Az ügyintézési határidő 264 9.2.2.2. Idézés és értesítés 265 9.2.2.3. Képviselet 265 9.2.3. A tényállás tisztázása és a bizonyítás eszközei 266 9.2.3.1. Az irat 267 9.2.3.2. A tanúvallomás 268 9.2.3.3. Szemle 269 9.2.3.4. Szakértő 269 9.2.3.5. A tárgyalás 270 9.2.3.6. Iratbetekintés 270 9.2.4. Az eljárás akadályozásnak következményei 270 9.3. A hatóság döntései és azok megismerése 272 9.3.1. Hatósági döntések 272 9.3.1.1. A hatósági döntés megismerése 273 9.4. Jogorvoslatok 274 9.4.1. Az ügyfél kérelme alapján lefolytatható jogorvoslati eljárások 274 9.4.1.1. Fellebbezés 274 9.4.1.2. Bírósági felülvizsgálat 276 9.4.1.3. Újrafelvételi eljárás 276 9.4.1.4. Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás 277 9.4.2. Közigazgatási döntés felülvizsgálata hivatalból 277 9.4.2.1. A döntés módosítása vagy visszavonása 277 9.4.2.2. Felügyeleti eljárás 277 9.4.2.3. Ügyészi fellépés 278 9.4.2.4. Semmisség 279 9.5. Végrehajtás 279 9.5.1. A végrehajtás általános szabályai 279 9.5.2. Késedelmi pótlék 281 9.5.3. Meghatározott cselekmény végrehajtása 281 9.5.4. Külföldi határozat végrehajtása és külföldön történő végrehajtás 282 9.5.5. A végrehajtás felfüggesztése, elévülése és nyugvása 282 9.5.6. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban és az eljárási költség viselése 283 9.6. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás 284 9.7. Hatósági ellenőrzés 284 Ellenőrző kérdések 287 10. BÜNTETŐJOG 289 10.1. A bűncselekmény és elkövetői 290 10.1.1. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai 291 10.1.1.1. Befejezett bűncselekmény 291 10.1.1.2. Kísérlet 291 10.1.1.3. Előkészület 291 10.1.1.4. Bűntett 292 10.2. Büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok, és a büntethetőséget megszüntető okok 293 10.2.1. A beszámítási képességet kizáró okok 294 10.3. A büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályai 297 10.3.1. Magánindítvány hiánya 297 10.3.2. Feljelentés hiánya 297 10.4. Büntetések és intézkedések 298 10.4.1. Büntetések és mellékbüntetés 298 10.4.1.1. Büntetések 299 10.4.1.1.1. A szabadságvesztés 299 10.4.1.1.2. Az elzárás 300 10.4.1.1.3. A közérdekű munka 300 10.4.1.1.4. A pénzbüntetés 300 10.4.1.1.5. A foglalkozástól eltiltás 301 10.4.1.1.6. A járművezetéstől eltiltás 301 10.4.1.1.7. A kitiltás 301 10.4.1.1.8. Sportrendezvények látogatásától való eltiltás 302 10.4.1.1.9. Kiutasítás 302 10.4.1.2. Mellékbüntetés 303 10.4.1.2.1. A közügyektől eltiltás 303 10.4.1.3. A büntetés kiszabása 303 10.4.2. Az intézkedések 304 10.4.2.1. Megrovás 304 10.4.2.2. Próbára bocsátás 304 10.4.2.3. A jóvátételi munka 304 10.4.2.4. A pártfogó felügyelet 305 10.4.2.5. Elkobzás 305 10.4.2.6. Vagyonelkobzás 306 10.4.2.7. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele 306 10.4.2.8. Kényszergyógykezelés 306 10.4.2.9. Jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 307 10.4.3. A büntetés elévülése 307 10.4.4. Különös részi tényállások 308 10 4 5 Költségvetést károsító bűncselekmények 309 10.4.5.1. Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés 309 10.4.5.2. Költségvetési csalás 310 10.4.5.3. A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása 311 10.4.6. Gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények 312 10.4.6.1. A számvitel rendjének megsértése 312 10.4.6.2. Csődbűncselekmény 313 10.4.6.3. Feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban 315 Ellenőrző kérdések 316 11. BEVEZETÉS A SZABÁLYSÉRTÉSI JOGBA 317 11.1. Büntetések és intézkedések 319 11.1.1. A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések 319 11.1.1.1. A szabálysértési elzárás 319 11.1.1.2. A pénzbírság 320 11.1.1.3. A közérdekű munka 320 11.1.2. A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések 320 11.1.2.1. A járművezetéstől eltiltás 320 11.1.2.2. Az elkobzás 321 11.1.2.3. A kitiltás 321 11.1.2.4. A figyelmeztetés 321 11.1.3. Elévülés 322 11.1.3.1. A szabálysértés büntethetőségének elévülése 322 11.2. A szabálysértési hatóságok és más szervek eljárása 322 11.2.1. Eljárási alapelvek 322 11.2.2. A szabálysértés miatt eljáró hatóságok 323 11.2.2.1. A szabálysértési hatóság eljárása 323 11.2.2.2. A szabálysértési eljárásban részt vevő személyek 323 11.2.3. Kényszerintézkedések a szabálysértési eljárásban 324 11.2.4. Jogorvoslat 324 11.2.4.1. Jogorvoslat a szabálysértési hatóság határozatával szemben 324 11.2.4.2. Bírósági eljárás elzárással is büntethető szabálysértés esetén és a jogorvoslat 325 11.2.4.3. Perújítás 326 11.3. Egyes szabálysértések 328 11.3.1. A tulajdon elleni szabálysértés 328 11.3.2. Vámszabálysértés 329 11.3.2.1. Vámszabálysértés elkövetőjének segítése 329 11.3.2.2. Vámorgazdaság 329 11.3.3. Versenytár utánzása 329 11.3.4. Árdrágítás 329 11.3.5. Árak megállapításának, közlésének és feltüntetésének elmulasztása 330 11.3.6. Minőségi tanúsítási kötelezettség megszegése 330 11.3.7. Megfelelőségi jelölés jogosulatlan használata 330 11.3.8. Rossz minőségű termék forgalomba hozatala 330 11.3.9. Vásárlók megkárosítása 331 11.3.10. Élelmiszer engedély nélküli előállítása, forgalomba hozatala 331 11.3.11. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése 331 Ellenőrző kérdések 332 12. A KÖTELMI JOG EGYES SZABÁLYAI 333 12.1. A kötelem 333 12.1.1. A kötelmek általában. Fogalmak 333 12.1.1.1. A kötelem keletkezése és megszűnése 333 12.1.1.2. Diszpozitivitás 333 12.1.1.3. Jognyilatkozat 334 12.1.1.3.1. Alakisághoz kötött jognyilatkozat 334 12.1.1.3.2. A jognyilatkozat értelmezése 335 12.1.2. Képviselet 335 12.1.2.1. Ügyleti képviselet 336 12.1.2.2. Vélelmezett és látszaton alapuló képviselet 336 12.1.2.3. Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete (gondnok, gyám) 337 12.1.3. Elévülés 337 12.1.3.1. Az elévülés nyugvása 338 12.1.3.2. Az elévülés megszakadása 338 12.1.4. Tartozáselismerés és egyezség 338 12.1.5. Többalanyú kötelmek 339 12.1.5.1. A szolgáltatás 339 12.1.5.1.1. Osztható szolgáltatás, osztott kötelezettség 340 12.1.5.1.2. Nem osztható szolgáltatás, egyetemleges kötelezettség 340 12.1.5.2. Több jogosult a kötelemben 340 12.1.6. Kötelmek teljesítése általában 341 12.1.6.1. A teljesítés általános szabálya 341 12.1.6.2. A teljesítés ideje 341 12.1.6.3. A teljesítés helye 341 12.1.6.4. A nem hiánytalan teljesítés szabályai 342 12.1.7. Pénztartozások teljesítése 342 12.1.7.1. A fizetés 342 12.1.7.2. Idő előtti fizetés 343 12.1.7.3. A teljesítés helye 343 12.1.7.4. A teljesítés módja 343 12.1.7.5. Részteljesítés 344 12.1.7.6. Késedelmi kamat 345 12.1.8. Kötelmek teljesítésének további különös esetei 345 12.1.8.1. Beszámítás 345 12.1.8.2. Bírósági letét útján való teljesítés 346 12.1.8.3. Közjegyzői letét útján való teljesítés 346 12.1.8.1. Harmadik személy részéről történő teljesítés 346 12.2. A szerződések joga 347 12.2.1. Általában. Fogalmak 347 12.2.1.1. Fogalma 347 12.2.1.2. Szerződési szabadság és diszpozitivitás 347 12.2.1.3. Szinallagma 348 12.2.1.4. Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség 348 12.2.2. A szerződés megkötése és értelmezése 349 12.2.2.1. Általában 349 12.2.2.2. A szerződési ajánlat 349 12.2.2.3. Az ajánlat elfogadása 350 12.2.2.4. Késedelmes jognyilatkozat joghatása 350 12.2.2.5. A szerződés létrejötte 350 12.2.2.6. Írásbeli alak 350 12.2.2.7. Szerződéskötési kötelezettség jogszabály alapján 351 12.2.2.8. Szerződéskötési kötelezettség előszerződés alapján 351 12.2.2.9. Szerződéskötés versenyeztetési eljárásban 351 12.2.2.10. Szerződéskötés általános szerződési feltétel alkalmazásával 352 12.2.2.11. Szerződéskötés elektronikus úton 352 12.2.2.12. A szerződés értelmezése 353 12.2.3. Érvényesség, érvénytelenség 353 12.2.3.1. Fogalma 353 12.2.3.2. Az érvénytelenség oka 354 12.2.3.3. Semmis szerződések 354 12.2.3.4. Megtámadható szerződések 354 12.2.3.5. A szerződési akarat hibája 355 12.2.3.6. A szerződési jognyilatkozat hibája 355 12.2.3.7. A célzott joghatás hibája 355 12.2.3.8. Az érvénytelenség jogkövetkezményei általában 356 12.2.3.9. In integrum restitutio 356 12.2.3.10. Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése a bíróság vagy a felek által 357 12.2.3.11. Elszámolás 357 12.2.3.12. Kárigények rendezése 357 12.2.3.13. Részleges érvénytelenség 358 12.2.4. Hatályosság, hatálytalanság, természetes kötelmek 358 12.2.4.1. Általában 358 12.2.4.2. Beleegyezés, jóváhagyás 358 12.2.4.3. Fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalansága 358 12.2.4.4. Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés (természetes kötelmek) 359 12.2.5. A szerződés teljesítése 359 12.2.5.1. A szerződés teljesítésének minősége 359 12.2.5.2. A szerződés teljesítésének módja 359 12.2.5.3. A szerződéses pénztartozás teljesítése 360 12.2.5.4. A szerződés teljesítése vagylagos szolgáltatás esetén 360 12.2.5.5. Harmadik személy javára szóló szerződés teljesítése 361 12.2.6. A szerződésszegés 361 12.2.6.1. Fogalma 361 12.2.6.2. Részleges, közbenső és előzetes szerződésszegés 362 12.2.6.3. A teljesítés további követelése 362 12.2.6.4. Visszatartás 362 12.2.6.5. Elállás, azonnali hatályú felmondás 362 12.2.6.6. Fedezeti szerződés 363 12.2.6.7. A szerződésszegési kártérítés fogalma 363 12.2.6.8. Kimentés a szerződésszegési kártérítésnél 364 12.2.6.9. A kár mértéke szerződésszegési kártérítésnél 364 12.2.6.10. Az előreláthatóság, mint a kár mértékének korlátja 365 12.2.6.11. Utalószabály a deliktuális felelősségi szabályokra 365 12.2.6.12. Ingyenes szerződésekért viselt felelősség 365 12.2.6.13. A közreműködőért való felelősség 366 12.2.6.14. Kötelezetti késedelem 366 12.2.6.15. A jogosult átvételi késedelme 366 12.2.6.16. Hibás teljesítés általában 367 12.2.6.17. Kellékszavatosság 367 12.2.6.18. Termékszavatosság 367 12.2.6.19. Jótállás 368 12.2.6.20. Kártérítés kellékhibás teljesítés esetén 368 12.2.6.21. Jogszavatosság a jogszerzés akadálya miatt 368 12.2.6.22. A teljesítés lehetetlenné válása 369 12.2.6.23. A teljesítés megtagadása 369 12.2.6.24. Jognyilatkozat tételének elmulasztása 369 12.2.7. A szerződés megerősítése és módosítása 369 12.2.7.1. Foglaló 369 12.2.7.2. Kötbér 370 12.2.7.3. Jogvesztés 370 12.2.7.4. Szerződésmódosítás 370 12.2.7.5. Bírósági szerződésmódosítás 371 12.2.8. Engedményezés jogátruházás, tartozásátvállalás, szerződés-átruházás 371 12.2.8.1. Az engedményezés fogalma 371 12.2.8.2. Az engedményezés kizárása 371 12.2.8.3. Az engedményezés tárgya 372 12.2.8.4. Értesítés és teljesítési utasítás 372 12.2.8.5. Többszöri és utólagos engedményezés 373 12.2.8.6. Jogátruházás 373 12.2.8.7. Tartozásátvállalás, teljesítésátvállalás, tartozáselvállalás 373 12.2.8.8. Szerződésátruházás 374 12.2.9. A szerződés megszüntetése 375 12.3. A kártérítési jog főbb szabályai 375 12.3.1. Fogalmak. Az általános kárfelelősségi alakzat 375 12.3.1.1. Általában 375 12.3.1.2. Kártérítés 376 12.3.1.3. Kártalanítás 377 12.3.1.4. Kárpótlás 377 12.3.1.5. Kárveszélyviselés 377 12.3.1.6. Az általános kárfelelősségi alakzat 378 12.3.1.7. Önhiba. A felelőssé kizárása 378 12.3.1.8. Teljes kártérítés elve 379 12.3.1.9. Károsodás veszélye 380 12.3.1.10. Többes károkozás 380 12.3.2. A veszélyes üzem működéséből eredő károk 380 12.3.3. Sajátos kárfelelősségi alakzatok 382 12.3.3.1. Alkalmazott, tag és vezető tisztségviselő károkozásáért való felelősség 382 12.3.3.2. Megbízott károkozásáért való felelősség 382 12.3.3.3. Más szerződés kötelezettjének károkozásáért való felelősség 383 12.3.3.4. Vétőképtelen személy károkozásáért való felelősség 383 12.3.3.5. Közhatalom gyakorlásával okozott kárért való felelősség 383 12.3.3.6. A termékkárért való felelősség 384 12.3.3.7. Az épületkárért való felelősség 384 12.3.3.8. Az állatok károkozásáért való felelősség 385 12.4. A gazdálkodó szervezetek egyes szerződései 385 12.4.1. Tulajdon átruházására irányuló szerződések 385 12.4.1.1. Az adásvétel 385 12.4.1.1.1. Az adásvételi szerződés 386 12.4.1.2. A csere 390 12.4.1.3. Az ajándékozási szerződés 391 12.4.2. A vállalkozási szerződés 391 12.4.2.1. Az építési szerződés 394 12.4.2.2. A szerelési szerződés 396 12.4.2.3. A kivitelezési szerződés 397 12.4.2.4. A tervezési szerződés 397 12.4.2.5. Az utazási szerződés 399 12.4.3. A megbízási szerződés 399 12.4.4. A szállítási szerződés 401 12.4.5. A fuvarozási szerződés 403 12.4.6. A szállítmányozási szerződés 407 12.4.7. A pénzügyi lízingszerződések 408 12.4.8. A bérleti szerződés általános szabályai 410 12.4.8.1. A haszonbérleti szerződés 413 12.4.9. A bizományosi szerződés 415 12.4.10. A közüzemi szerződés 417 12.4.10.1. A közszolgáltatási szerződés 418 12.4.11. A letéti szerződés 418 12.4.1.1. A letét különös nemei 419 12.4.12. A franchise szerződés 422 12.4.13. A faktoring szerződés 423 12.4.14. A garanciaszerződés 423 Ellenőrző kérdések 425 13. KÖVETELÉSEK ÉRVÉNYESÍTÉSE 427 13.1. Csőd-, felszámolási és végelszámolási alapfogalmak 427 13.2. A csődeljárás 429 13.3. A felszámolási eljárás 431 13.4. A végrehajtási eljárás 433 13.4.1. A végrehajtási eljárás fogalma 433 13.4.2. A végrehajtás alá vonható vagyontárgy 434 13.4.3. A bankszámla 434 13.4.4. A végrehajtás elrendelése 434 13.4.5. A végrehajtás foganatosítása 435 13.4.6. A helyszíni cselekmények 436 13.4.7. Munkabérletiltás 436 13.4.8. Bankszámlák végrehajtása 437 13.4.9. Más követelések végrehajtása 437 13.4.10. Ingófoglalás 438 13.4.11. Becsérték, megőrzési kötelezettség 438 13.4.12. Mentes ingóságok 439 13.4.13. Zálogjogosult bekapcsolódása 439 13.4.14. Ingóárverés 439 13.4.15. Értékesítés árverésen kívül 440 13.4.16. Ingatlanok lefoglalása 440 13.4.17. Ingatlanok árverése 441 13.4.18. A végrehajtásból befolyt összeg kifizetésének rendje 441 Ellenőrző kérdések 443 TÁRGYMUTATÓ 445 IRODALOMJEGYZÉK 451