Játsszunk együtt! - Anyanyelvi képességek - PD-911

A magyar óvodapedagógia 180 éves múltjában mindig kiemelkedő, sőt vezető szerepet kapott gyermekeink sokoldalú harmonikus fejlesztése. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (korábban az ONEP) is ezt hangsúlyozza az óvodai nevelés fő céljaként. A fejlesztés a pedagó­giai munka egészét áthatja. Fontos tehát, hogy mindez tudatossággal, tervezetten és jól szerve­zetten valósuljon meg. Ennek módja és formája az elmúlt érában az ONEP által centralizáltan jelent meg. 1996-tól a helyi óvodai nevelési programok szerint valósítják meg az óvodák a gyer­mekek fejlesztését. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően az utóbbi évek tendenciája azonban, hogy az integráció, a felzárkóztatás jegyében, valamint a kompetenciaalapú tanítás és nevelés égisze alatt valósul meg a fejlesztés. Mindez új kihívást jelent pedagógusaink számára. Jelen kiadvány a fenti célok megvalósításának egy lehetséges útját mutatja be és kínálja fel számunkra az értelmi fejlesztés területén. E képességterület megfelelő fejlődése képezi alapját a sikeres iskolai tanulmányoknak, mindennapjaink során előálló problémahelyzetek optimális megoldásainknak, az ésszerű életvezetésünk kialakulásának. A szerzők Az óvodáskorú gyermek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára című kiadványsorozatának 3. kötetéhez, Az értelmi képességek kiadványhoz kötődően alkották meg jelen kiadványt. Ennek megfelelően két fő részből áll e mű. Az első rész a korábbi kötetek­ből már jól ismert, a megismerésről és fejlesztésről szóló elméleti részből áll. A második rész az értelmi fejlesztés gyakorlati megvalósítását mutatja be 3 komplex feladatrendszeren keresztül. Az elméleti és gyakorlati rész közvetlen kapcsolódási pontját az ... oldalon található Fej­lesztési terület II. - Értelmi képesség táblázat alkotja. E táblázat teszi lehetővé, hogy a fejlesz­tést végző pedagógus képes legyen beazonosítani és tudatosítani, hogy az egyes feladatok mely részképességeket fejlesztenek, s azok miként fejlődnek a fejlesztés során. A szerzők e táblázat révén érték el azt, hogy fejlesztésbe ágyazottan tették mérhetővé a gyermek képességeinek alakulását. Az ilyen jellegű mérés a legmegbízhatóbb, hisz a pedagógus nem keresztmetszeti vizsgálatot végez, aminek eredményét a gyermek pillanatnyi állapota, a mérés körülményei is torzíthatják, hanem folyamatában látja a gyermek képességeinek alakulását. A folyamat­követésben benne rejlik a gyermek fejlődési potenciáljainak megítélése is. Nagyon fontos ez utóbbi, hisz tudnunk kell, hogy a gyermek egyes képességek területén milyen ütemű fejlődésre képes. Ha gyors és nagy léptékű fejlődést tapasztalunk, akkor arra gondolhatunk, hogy az adott területen a gyermek képességei ez idáig kiaknázatlanok voltak. Ha lassú a fejlődés, akkor az utalhat egyrészt a gyermek lassúbb érésére, másrészt lehet, hogy az óvodai és a családi nevelés e területen gazdag fejlődési lehetőséget nyújtott. A fejlesztés eredményeképpen tapasztalhatjuk, hogy a gyermek a kellő gyakorlás során elér saját potenciáljának tetőpontjára. Idő kell ahhoz, hogy e szintről tovább lépjen. Nem szabad tehát siettetni az érést, mert az kudarccal járhat. A pedagógus felelőssége e téren igen nagy, hisz csak kitűnő pedagógiai érzékkel lehet jól kezelni e kényes helyzetet. Manapság egyre inkább jellemző gyermekeinkre, hogy a sikertelenség eltántorítja őket a további feladatoktól. Ennek kiküszöbölésére a játékosságot is be kell lopni fejlesztő munkánkba. Köztudott, hogy a játékban a sikertelenség nem jár kudarcérzéssel, tehát nem sérül a motiváltság. A szerzők hangsúlyoz­zák e szabályok betartását. Ugyanakkor a kiadvány terjedelme nem tette lehetővé a feladatok játékos helyzetben történő alkalmazásának prezentálását.