Identitás, kultúra, kisebbség - Felmérés a közép-európai magyar népesség körében

Közel 2800 főre, nyolc közép-európai ország magyar nemzetiségű felnőtt lakosaira kiterjedő kérdőíves vizsgálatunk tapasztalata szerint a Magyarország határain kívül élő közép-európai magyarok - főleg azokban az országokban, ahol nagyobb létszámban élnek - döntően magyar identitásúak, a kettős, illetve többes identitás kevéssé jellemző rájuk. (Ez a kijelentés nemzeti hovatartozásukra és nem állampolgári lojalitásukra vonatkozik!) A közép-európai magyarok nemzeti identitása alapvetően nem etnikai természetűnek mutatkozik: nem a vérségi összetartozástudatra, hanem főleg kulturális tényezőkre, emocionális és etikai elemekre épül, tehát összességében kultúrnemzeti identitásnak mondható. A magyarországi társadalom és a határon túli (Kárpát-medencei) magyarok identitástudatát összevetve, az utóbbiakat általában markánsabb nemzettudat, derűlátóbb jövőkép és pozitívabb nemzeti önkép jellemzi, amely jelenség nagyrészt kisebbségi helyzetük védekező lelki alapállásából következik. Kisebbségi helyzetben nemcsak az identitástudat, hanem általában a tolerancia szintje is növekszik: a környező népekkel való kapcsolat megítélése a kisebbségben élők részéről pozitívabb, mint az anyaországban. Ezzel összefüggő tapasztalat, hogy a hiányos (negatív, illetve közömbös) identitástudat inkább intoleranciával jár együtt, az identitástudat vállalása és pozitív jellege (ha az emocionálisan nem "túlfűtött"), többnyire a toleranciavelejárójának, sőt feltételének tekinthető.