Hogyan játsszunk gyermekeinkkel - És mikor ne? (A bohóckodásról / A nevetés születése / Belépés a társadalomba / Készségek szerzése és játék / A megjátszás fontosságáról / Az álom / Az abszurd elem / Hozzáértés és törődé

Fülszöveg Azt gondolhatnánk, hogy játszani mindenki tud, miért kell ehhez könyv? A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy a dolog nem ilyen egyszerű, és még ha időnk engedi sem mindig tudunk gyerekeinkkel játszani. A Sutton-Smith házaspár könyve okosan és kedvesen siet segítségünkre. Világosan és élvezetesen leírják az egyes életkoroknak legmegfelelőbb játékokat. A játék fogalmát tágan értelmezik. Ide sorolnak minden olyan tartalmas tevékenységet, ami nem közvetlen haszonra törekszik: az álommeséléstől a hátonlovagláson át egészen addig, hogy a tévéből ismert rajzfilmfigurákkal epizódokat írnak a gyerekek. Gyakorlati "recepteket" adnak tehát arra, hogyan és - ami nem kevésbé fontos - mikor ne játsszunk gyerekeinkkel, mikor hagyjuk őket magukra. A gyerek szemével, a "gyerekhez leguggolva" játszanak, s ezt az "oktató" tónustól mentes közvetlenséget az olvasóval is megteremtik. Mindebben - azon túl, hogy a házaspárból az apa több könyves gyerekpszichológus és a játékpszichológiának is elismert szaktekintélye - bizonyára sokat segített saját tapasztalatunk is - öt gyerekük van.