Hétköznapok igazsága

Mi, az Egyesült Államok népe, elrendeljük és megállapítjuk az Amerikai Egyesült Államoknak ezen Alkotmányát, hogy tökéletesebb Egyesülést alkossunk, Igazságot teremtsünk, biztosítsuk a belső Nyugalmat, gondoskodjunk a közös védelemről, elősegítsük az általános Jólétet és mind magunk, mind az Utókor számára biztosítsuk a Szabadság Áldásáait. (Az Egyesült Államok Alkotmánya, Philadelphia, 1787.) Van egy általános törvény, amelyet nemcsak egyik vagy másik nép többsége hozott vagy legalábbis elfogadott, hanem az egész emberiség többsége. Ez a törvény pedig az igazságosság. Az igazságosság szab határt minden nép jogalkotásának. (Alexis de Tocqueville: Az amerikai demokrácia, 1835.) Nem tudhatjuk, mi igazságos 'társadalmilag', de azt egész jól tudjuk, mi a 'társadalmilag' igazságtalan; és amikor 'szociális igazságtalansággal' szembesülünk, álhatatosan megszüntetjük azt, és így fokozatosan közelítünk a 'társadalmi igazságosság' felé. (F. A. Hayek: 'Szociális' vagy elosztási igazságosság. 1984.) Azt mondani, hogy egy társadalom egy bizonyos igazságfelfogás szerint rendezett, háromfélét jelent: 1. azt, hogy az egy olyan társadalom, amelyben minden polgár elfogadja és egymás előtt elismeri, hogy elfogadja az igazságosságnak ugyanazokat az elveit; 2. azt, hogy alapszerkezete - főbb politikai intézményei, és azok összefonódása az együttműködés egy bizonyos rendszerévé - köztudottan, vagy jó okkal feltételezhetően, eleget tesz azoknak az elveknek; 3. és azt, hogy az állampolgároknak általában fejlett igazságérzetük van, mely képessé teszi őket arra, hogy megértsék és alkalmazzák az igazságosság elveit, és hogy az esetek többségében a körülményeknek megfelelően ezen elvek alapján tudjanak cselekedni. (John Rawls: A helyes elsődlegessége és a jó eszméi, 1987.) Hogy mi igazságos és mi igazságtalan, az az igazságosként vagy igazságtalanként elfogadott társadalmi normáktól és szabályoktól függ. (Heller Ágnes: Az igazságosságon túl, 1987.) Tartalom Bevezető 7 Történelem és igazságosság 11 Túl a morálfilozófiai és szociálpszichológiai megfontolásokon 25 Az adatbázisról és az adatokról 53 Igazságossági ítéletek Nyugaton és Keleten 65 Szegények és gazdagok 111 Szegénység és gazdagság, ahogyan látjuk 117 Attribúciók és értelmezések 131 A meritokratikus beállítódás jellemzői Keleten és Nyugaton 163 Az egyenlősítő igazságossági elv szerep a jövedelemelosztás megítélésben 189 Igazságosság Magyarországon a változások tükrében 217 Zárómegjegyzések 259 Köszönetnyilvánítás 271 1. Függelék 273 2. Függelék 278 Irodalom 287