Hervadás havában

Verseskötete az ismert lírikus legújabb költeményeit nyújtja át az olvasónak szinte az utolsó hónapok termésével bezárólag. A kötet öt versciklust tartalmaz. A Hervadás havában a képekben gazdag őszt, a költő kedvenc évszakát idézi elénk, a természet és az emberi elmúlás számbavételével: "már közeleg az éjjel / s minek is néznék széjjel - / hát játszunk még, már halkan, szépen, / játékszerek Isten kezében." Az Őzek a havon ciklus Isten oltókése után eseng vad világunkban a végső kéréssel: "...gyilkolunk mi nap mint nap, / így várjuk megváltó fiad, / de benned legyen szánalom, / sírnak az őzek a havon." A hűséges ciklus a borról, a "leghűségesebb múzsáról" szóló vallomások, A Székelykő alatt az erdélyi magyarság sorskérdései feletti tűnődések és tépelődések lelki tusái, míg a Címzett ismeretlen ciklus a "szerelembe szerelmes" nosztalgikus lírája, melynek csendes hullámverése hol a józanság partján csobban, hol az álmok fároszának csillogását tükrözi: "Talán a csillagokban / lehet csókod enyém / és úgy távozol karomból, mint hulló égi fény. / Szétporló tünemény."