Hemodialízis

FÜLSZÖVEG A dialízis kezelés elve az elmúlt évtizedek alatt döntően nem változott. Időközben a veseelégtelenség kialakulásának és a szövődmények létrejöttének számos kérdése tisztázódott. A kezelést alapvetően befolyásoló teóriák közül a középnagy molekulatömegű hipotézis, a komplement aktiválás, a biokompatibilitás és az urea kinetika említhető. A 90-es évektől a minőségi kezelés kérdése került előtérbe. Hasonló témájú könyv 15 éve jelent meg a magyar szakirodalomban. Azoknak a munkáját kívánjuk segíteni, akik a heveny és idült veseelégtelen betegek kezelésében vesznek részt és a kezelési mód újabb elméleti, valamint gyakorlati kérdései után érdeklődnek. TARTALOM Tartalomjegyzék 5 Előszó 19 Rövidítések, magyarázatok 21 1. A hemodialízis elméleti ismereteinek és technikájának fejlődése Dr. Karátson András: 23 2. A dialízis kezelés elméleti alapjai Dr. Karátson András: 28 2.1. A dialízis kezelés fiziko - kémiája 28 2.1.1. Diffúzió 28 2.1.2. Ozmózis 30 2.1.3. Filtráció 31 2.2. A kezelések alapformái 32 2.2.1. Hemodialízis 32 2.2.2. Hemofiltráció 33 2.2.3. Hemodiafiltráció 34 2.2.4. Peritoneális dialízis 34 2.3. Az anyagtranszport mechanizmusa 34 3. Dialízis membrán és a dializátor Dr. Vienken Jörg: 37 3.1. Történeti háttér és technikai fejlődés 37 3.2. Dialízis, mint experimentális kezelés: kollodium 38 3.3. Dialízis, mint standard terápia: celofán és cuprofán 38 3.4. Dialízis, mint rutin kezelési eljárás: szubsztituált (változtatott) cellulóz és szintetikus membránok 40 3.5. Filtrációs elvek és a membrán fiziko-kémiai tulajdonságai 41 3.5.1. A membrán clearance elvei 41 3.5.2. Konvektív clearance 42 3.6. Dializátor tulajdonságok és a kezelés körülményei 43 3.7. Dialízis membránok: polimerek és tulajdonságaik 45 4. Biokompatibilitás Dr. Vienken Jörg: 52 4.1. Véralvadás 54 4.2. A komplement aktiváció 55 4.3. A kinin rendszer 56 4.4. ß2 - mikroglobulin eltávolítás és amyloidosis 59 4.5. Következtetések 59 5. A dializátorok kiválasztásának szempontjai Dr. Karátson András: 65 5.1. A dializátorok típusai 65 5.1.1. Orsó dializátor 65 5.1.2. Lap dializátor 65 5.1.3. Kapillaris dializátor 67 5.2. A dializátorok jellemzői 67 5.2.1. Ultrafiltrációs koefficiens 67 5.2.2. Anyagtranszport 68 5.2.2.1. Clearance 68 5.2.2.2. Dialisance 69 5.2.2.3. Tömegátviteli koefficiens 69 5.2.3. A dializátor felszíne 69 5.2.4. Töltési volumen 70 5.2.5. A dializátor sterilizálása 70 5.3. A low és high flux dializátor 70 5.4. A dializátorok újrafelhasználása 72 6. A vízkezelés Salaczné Morelli Klára: 75 6.1. Vízminőségi követelmények 75 6.1.1. Kémiai követelmények 75 6.1.2. Bakteriológiai követelmények 77 6.1.3. Biológiai követelmények 78 6.2. Az ionmentes víz előállítása 78 6.2.1. Előkezelés 78 6.2.1.1. Szűrők 78 6.2.1.2. Lágyító 79 6.2.1.3. Aktív szén szűrő 79 6.2.2. Főkezelés 80 6.2.2.1. Fordított ozmózis elvén működő berendezés 80 6.2.2.2. Sótalanítás 81 6.2.3. Utókezelés 81 6.2.3.1. UV-kezelés 81 6.2.3.2. Ultraszűrés 81 6.3. A vízkezelő rendszer tervezése 83 6.3.1. Előkezelés 83 6.3.2. Főkezelés 83 6.3.3. Utókezelés 84 6.3.4. Csőhálózat 84 6.4. A vízkezelő rendszer fenntartása és a vízhigiénés intézkedések 85 6.4.1. Fertőtlenítés 85 6.4.2. Biofilm képződés és roncsolás 86 6.5. A vízkezelő rendszer minőségének ellenőrzése 86 7. A dializáló folyadék Dr. Karátson András: 88 7.1. A dializáló folyadék összetétele 88 7.1.1. Nátrium 88 7.1.2. Kálium 90 7.1.3. Kalcium 90 7.1.4. Magnézium 91 7.1.5. Acetát 91 7.1.6. Bikarbonát dialízis 92 7.1.7. Glükóz 92 7.2. A különböző anyagok megengedhető koncentrációja a dializáló folyadékban 93 7.2.1. Oldhatatlan részecskék 93 7.2.2. Oldott szerves anyagok 93 7.2.3. Oldott szervetlen anyagok 95 7.2.4. Nyomelemek 95 7.2.5. Baktériumok és pirogén anyagok 96 7.3. A dializáló folyadék elkészítése 97 7.4. Az egyénre szabott dializáló folyadéktól a folyamatos visszajelzésig (biofeedback) 97 7.5. A dializáló folyadék gáztalanítása 97 7.6. Az előkezelt víz és a dializáló folyadék mikrobiológiai tisztaságának jelentősége 98 7.7. A mikrobiológiai kontamináció klinikai következményei 98 7.7.1. Pirogén reakció 98 7.7.2. Immunhiányos állapot 99 7.7.3. Amyloidosis 99 7.8. A víz és a dializáló folyadék kémiai és mikrobiológiai szennyeződésének megelőzése 99 8. A hemodialízis készülékek működése, vezérlése és monitorizálása Ifkó Iván - Tatai János: 102 8.1. Véroldali rész 102 8.1.1. A vérpumpa működése 103 8.1.1.1. Görgős vérpumpa 103 8.1.1.2. Lamellás vérpumpa 104 8.1.1.3. Membrános vérpumpa 105 8.1.2. A vértovábbító rendszer (vérpumpa) vezérlése 105 8.1.2.1. Folyamatos vértovábbító rendszer 105 8.1.2.2. Szakaszos vértovábbító rendszer 105 8.1.2.3. Nyomás vezérlés 106 8.1.2.4. Volumen vezérlés 107 8.1.3. A véroldali rész monitorizálása 107 8.1.3.1. Az artériás vérnyomás mérése 107 8.1.3.2. A vénás nyomás mérése 108 8.1.3.3. A vénás vér visszafolyásának ellenőrzése 108 8.2. A vízoldali rész 109 8.2.1. A dializáló oldatot keverő egység 109 8.2.1.1. Proporcionális pumpa 111 8.2.1.2. Perisztaltikus, vagy volumetrikus pumpa 111 8.2.1.3. On site oldatkeverés 112 8.2.2. A vízoldali rész monitorizálása 113 8.2.2.1. Hőmérséklet mérése 113 8.2.2.2. A vezetőképesség mérése 113 8.2.2.3. A dializáló oldat áramlási sebessége 116 8.2.2.4. A vérszökést jelző detektor működése 116 8.2.2.5. Az ultrafiltráció mértékének ellenőrzése 117 8.2.3. Fertőtlenítés a véroldalon 121 8.3. Új technikák, technológiák 121 8.3.1. On line hemodialízis 121 8.3.2. Programozott ultrafiltráció 122 8.3.3. A volumen mérése és ellenőrzése 122 8.3.4. Automatikus testhőmérséklet ellenőrzés 123 8.3.5. Fisztula recirkuláció mérés 124 8.3.6. On line clearance monitor 124 9. Vérnyerési módszerek Dr. Árkossy Ottó: 126 9.1. Ideiglenes vérnyerési helyek 126 9.2. Áthidaló vérnyerési hely 129 9.3. Tartós vérnyerési hely 130 9.3.1. Tartós vérnyerési helyek felosztása 132 9.3.2. A tartós vérnyerési hely kialakításának időpontja 133 9.3.3. A szintetikus graftok és tartós kanülök 133 9.4. Kanülválasztási stratégia 134 9.4.1. Átmeneti dialízisigényű betegek 134 9.4.2. Tartós dialízisre szoruló betegek 134 9.5. A kanülálás helyének kiválasztása 135 9.6. A kanülálás kivitelezése 136 9.6.1. A vena jugularis interna katéterezése 136 9.6.2. A vena subclavia katéterezése 136 9.6.3. A vena femoralis katéterezése 137 9.7. Szövődmények 137 9.7.1. A kanülbehelyezés korai és késői szövődményei 137 9.7.2. Fisztulák szövődményei 138 9.7.3. Szintetikus graftok szövődményei 138 9.7.4. A vérnyerési hely minősítése 138 9.7.4.1. A recirkuláció mérése 139 9.8. Speciális módszerek 139 10. A hemodialízis menete Dr. Árkossy Ottó: 142 10.1. A krónikus hemodialízis menete 142 10.1.1. Ultrafiltráció tervezése I42 10.1.2. Vérnyerési hely észlelése 143 10.1.3. A beteg észlelése kezelés közben 143 10.1.4. A kezelés befejezése I43 10.2. Akut kezelés 144 11. Alvadás és alvadásgátlás Dr. Makó János: 146 11.1. Szisztémás heparinizálás 147 11.1.1. Folyamatos heparinizálás 147 11.1.2. Szakaszos heparinizálás 147 11.2. Regionális, extracorporalis heparinizálás 148 11.3. Minimális dózisú heparinizálás 148 11.4. Heparin mentes dialízis 148 11.5. Citrátos alvadásgátlás 149 11.6. Prosztacyclines alvadásgátlás 149 11.7. Kis molekulatömegű (LMW) heparinok 149 11.7.1. Az LMW heparinok előnyei 150 11.8. Heparinaséval bevont biokompatibilis anyagú membrán és szerelék 151 12. A hemodialízis hevenyen kialakuló szövődményei Dr. Kakuk György: 153 12.1. Hipotenzió 154 12.1.1. A hipotenzió okai és kezelés 154 12.1.1.1. A volumen csökkenése nagyfokú, gyors ultrafiltráció miatt 154 12.1.1.2. Csökkent perifériás vasoconstrictió 156 12.1.1.3. Kardiális tényezők 157 12.1.1.4. A hipotenzió egyéb okai 158 12.1.1.5. A dializáló membrán és a hipotenzió kapcsolata 158 12.2. Izomgörcsök 159 12.3. Hányinger, hányás 160 12.4. Fejfájás 160 12.5. Mellkasi és deréktáji fájdalmak 161 12.6. Pruritus 161 12.7. Hidegrázás, láz 161 12.8. Egyéb, súlyos akut szövődmények 162 12.8.1. Diszekvilibrum szindróma 162 12.8.2. A dializátor által okozott szövődmények 162 12.8.2.1. Az ,,A" típusú (anafilaktoid) reakció 163 12.8.2.2. A ,,B" típusú reakció 163 12.8.3. Aritmiák 164 12.8.4. Pericardiális tamponád 164 12.8.5. Intracardiális vérzés 164 12.8.6. Hemolízis 165 12.8.7. Légembólia 165 12.8.8. Hipoxémia dialízis kezelés alatt 166 13. Ultrafiitráció, hemofiltráció és hemodiafiltráció Dr. Vaslaki Lajos: 168 13.1. Folyadék és anyagtranszport 168 13. i. 1. Az ultrafiltrátum és a transzmembrán nyomás 168 13.1.2. Hidraulikus permeábilitás 168 13.1.3. Konvektív transzport 169 13.1.4. Teljes konvektív transzport 169 13.1.5. Fehérje polarizáció 170 13.1.6. Membrán pórusok 170 13.2. Hemofiltráció 171 13.3. Hemodiafiltráció 172 13.3.1. On-line hemodiafiltráció 172 13.3.1.1. A kezelés feltételei 173 13.3.1.2. A kezelés előnyei 175 14. Hemoperfúzió Dr. Kakuk György: 177 14.1. A hemoperfúzió klinikai indikációi 177 14.2. A hemoperfúzió fiziko-kémiai alapjai és technikai feltételei 181 14.3. A hemoperfúzió gyakorlati kivitelezése 183 14.3.1. A hemoperfúziós kapszula és a perfúziós rendszer előkészítése 183 14.3.2. Teendők a hemoperfúzió folyamán 186 15. Plazmaferezis Dr. Ladányi Erzsébet: 188 15.1. Definíció 188 15.2. A kezelés indikációja 188 15.2.1. A plazmaferezis leggyakoribb indikációi 189 15.2.2. Sürgős plazmaferezis kezelés 189 15.3. A kezelés alapelvei 191 15.3.1. Plazmaferezis + immunszupresszív terápia 191 15.3.2. Farmakokinetika 191 15.3.2.1. Plazmatérfogat 191 15.3.2.2. A betegséghez tartozó faktorok fél-életideje és térfogat eloszlása 191 15.3.2.3. Rebound 192 15.4. A kezelés kivitelezése 192 15.4.1. Gépi plazmaferezis kezelés 192 15.4.1.1. Gépi ferezis, intermittáló áramlással 192 15.4.1.2. Gépi ferezis, folyamatos áramlással 193 15.4.2. Membrán plazmaferezis 193 15.5. A kezelés technikai feltételei 195 15.5.1. Érösszeköttetés 196 15.5.2. Antikoagulálás 196 15.5.2.1. Heparin 196 15.5.2.2. Acid-citrál-dextróz (ACD) 196 15.5.3. Folyadék pótlás 197 15.6. A kezelés kivitelezése 197 15.6.1. Gépi ferezis 197 15.6.2. Membrán plazmaferezis 197 15.7. A plazmaferezis kezelés lépései 198 15.8. Szövődmények 199 15.8.1. A pótlófolyadékkal kapcsolatos szövődmények 199 15.8.2. Plazmafehérjék csökkenése 199 15.8.3. Gépi, vagy technikai szövődmények 199 15.9. A plazmaferezis hatása a gyógyszeres kezelésre 200 16. A heveny veseelégtelenség kialakulása és kezelése Dr. Karátson András: 16.1. Gyakoriság és kórjóslat 201 16.2. Kóroki tényezők 201 16.2.1. Prerenalis veseelégtelenség 202 16.2.2. Renalis veseelégtelenség 203 16.2.3. Posztrenalis veseelégtelenség 205 16.3. Kórlefolyás 205 16.3.1. Bevezető fázis 205 16.3.2. Oligo-anuriás fázis 205 16.3.3. Polyuriás fázis 205 16.3.4. Regeneráció fázisa 206 16.4. Diagnosztika 206 16.4.1. A vesekárosodás funkcionális és organikus szaka 206 16.4.2. Differenciál diagnosztika 207 16.5. Kezelés 208 16.5.1. A dialízis javallata 209 16.5.2. Intermittáló hemodialízis 211 16.5.2.1. Érösszeköttetés 211 16.5.2.2. Dializáló oldat 211 16.5.2.3. A dializátor típusa 211 16.5.2.4. Alvadásgátlás 212 16.5.3. Folyamatos detoxikáció 212 16.5.3.1. Folyamatos ekvilibrációs peritonealis dialízis (CEPD)213 16.5.3.2. Lassú folyamatos ultrafiltráció (SCUF) 214 16.5.3.3. Folyamatos arteriovenosus hemofiltráció (CAVH) 215 16.5.3.4. Folyamatos venovenosus hemofiltráció (CVVH) 217 16.5.3.5. Folyamatos arteriovenosus hemodialízis (CAVHD) 217 16.5.3.6. Folyamatos venovenosus hemodialízis (CWHD) 218 16.5.3.7. Érösszeköttetés 218 16.5.3.8. Alvadásgátlás 219 16.5.3.9. A folyamatos módszerek technikai feltételei 219 16.5.3.10. Hatásfok 220 16.5.4. Hosszabbított időtartamú, naponta végzett dialízis 220 16.5.5. A dialízis kezelés célja és az ellenőrzés módja 221 17. A krónikus veseelégtelenség kialakulása és dialízis kezelése Dr. Kakuk György: 224 17.1. Etiopatogenezis 224 17.2. A krónikus veseelégtelenség klinikuma 227 17.2.1. A krónikus veseelégtelenség és az urémia klinikai tünetei 227 17.2.2. Az urémiás beteg panaszai és szervrendszeri tünetei 229 17.2.2.1. Gastrointestinalis panaszok 229 17.2.2.2. Hipertónia, acidózis, hyperkalaemia, hiperhidráció 229 17.2.2.3. Pulmonalis szövődmények 229 17.2.2.4. Neurológiai szövődmények 229 17.2.2.5. Hematológiai szövődmények 230 17.2.2.6. Leukopénia, limfopénia 230 17.2.2.7. Endokrin szövődmények 230 17.2.2.8. Mozgásszervi szövődmények 230 17.2.2.9. Bőrgyógyászati szövődmények 231 17.2.2.10. Szemtünetek 231 17.2.3. A krónikus veseelégtelenség stádiumainak funkcionális diagnosztikája 231 17.2.3.1.1. Stádium. Mérsékelt veseelégtelenség 231 17.2.3.2. II. Stádium. Kifejezett veseelégtelenség 233 17.2.3.3. III. Stádium. Súlyos veseelégtelenség 234 17.2.3.4. IV. Stádium. Terminális állapot 234 17.4. A krónikus veseelégtelenség terápiája 235 17.4.1. Diéta 237 17.4.1.1. Folyadékbevitel 237 17.4.1.2. Fehérjebevitel 238 17.4.1.3. Kalóriaszükséglet 238 17.4.2. Az ion és savbázis zavarok kezelése 238 17.4.2.1. Hyperkalaemia 238 17.4.2.2. Hypercalcaemia és hypophosphataemia 238 17.4.2.3. Hypermagnaesia 238 17.4.2.4. Acidózis 239 17.4.3. Az urémiás szervi szövődmények kezelése 239 17.4.3.1. Anémia 239 17.4.3.2. Gastrointestinalis szövődmények 239 17.4.3.3. Kardiális szövődmények 239 17.4.3.4. Infekciók 239 17.4.3.5. Pruritus 240 17.4.4. A beteg előkészítése a dialízis transzplantációs programba 240 17.4.5. Mikor kell elkezdeni a beteg rendszeres dialízis kezelését? 240 17.4.6. A diabetes nephropathiás betegek rendszeres dialízis kezelése 243 17.4.7. Idős betegek dialízis kezelése 244 18. A krónikus veseelégtelenség szövődményei és kezelése Dr. Makó János: 247 18.1. Hemodializált betegek anémiája 247 18.1.1. Az anémia okai 247 18.1.2. Az anémia differenciál diagnosztikája 248 18.1.3. Az anémia kezelése 249 18.1.3.1. Vasterápia 249 18.1.3.2. Erythropoietin kezelés 250 18.2. Cardiovascularis szövődmények 255 18.2.1. Bal kamra hipertrófia 256 18.2.2. Ritmus zavarok 257 18.2.3. Ischaemiás szívbetegség 259 18.2.4. Intracandialis meszesedés 2í>2 18.2.5. Szívelégtelenség 263 18.2.6. Pericarditis 265 18.3. Renalis osteodystrophia 267 18.3.1. Patofiziológia 267 18.3.2. Diagnosztika 268 18.3.2.1. Laboratóriumi vizsgálatok 268 18.3.2.2. Radiológiai vizsgálatok 268 18.3.2.3. Izotóp vizsgálat 269 18.3.2.4. Osteodensitometria 269 18.3.2.5. Csont biopszia 269 18.3.3. A renalis osteodystrophia gyógyszeres kezelése 270 18.3.3.1. Foszfátkötő gyógyszerek 270 18.3.3.2. Esszenciális aminosavak 271 18.3.3.3. Calcitriol 271 18.3.3.4. Calcidiol (Alfa D3) 272 18.3.3.5. Calcitonin 272 18.4. Az endokrin szervek működési zavarai 273 18.4.1. Hypothyreosis 274 18.4.2. Hyperthyreosis 274 18.4.3. Secunder hyperparathyreosis 275 18.4.4. Erektilis diszfunkció 275 18.5. Hipertónia 276 18.6. Bőrelváltozások 279 18.6.1. A bőr színe 279 18.6.2. Bőrviszketés 279 18.6.3. Gangréna 280 18.6.4. Dialízis zúzmara 280 18.7. A gyomor bélrendszer elváltozásai 280 18.7.1. Eróziv gastritis 280 18.7.2. Gyomor- és nyombélfekély 281 18.7.3. Gastrointestinalis vérzés 281 18.7.4. Vékonybél ischaemia 281 18.7.5. Vastagbél elváltozások 282 18.7.6. Hasmenés 282 19. Az idült veseelégtelenségben szenvedő beteg adekvát kezelése Dr. Karátson András: 253 19.1. Az adekvát kezelés elemei 283 19.2. Az adekvát dialízis 284 19.2.1. Klinikai adatok 284 19.2.2. Laboratóriumi paraméterek 285 19.2.3. Az urea kinetika 287 19.2.3.1. Az egymintás urea kinetika 287 19.2.3.2. A kétmintás urea kinetika 288 19.2.3.3. Urea redukciós ráta 288 19.2.3.4. Átlagos urea koncentráció 288 19.2.3.5. Protein katabolikus ráta 289 19.2.3.6. Az urea kinetika maradék veseműködés esetén 289 19.2.3.7. Az urea megoszlási tere 290 19.2.3.8. Az urea kinetika gyakorlati kivitelezése 290 19.2.3.9. Az urea kinetika és a beteg életkilátása 291 19.3. A hemodialízis hatásfokát növelő tényezők 292 19.3.1. Vérátáramlás 292 19.3.2. A dializáló oldat áramlása 293 19.3.3. A kezelési idő 293 19.3.4. A dializátor 293 19.4. A hemodialízis eredményességét csökkentő tényezők 293 20. Tápláltsági állapot és diéta Dr. Ladányi Erzsébet: 227 20.1. Az alultápláltság okai 297 20.1.1. Elégtelen táplálkozás 297 20.1.1.1. Urémia és inadekvát dialízis kezelés 297 20.1.1.2. Depresszió 298 20.1.1.3. Gastroparesis és diarrhoea 298 20.1.1.4. ízérzés zavar 298 20.1.1.5. Gyógyszer mellékhatások 298 20.1.1.6. Rendszeres hemodialízis kezelés 298 20.1.1.7. Leptin 298 20.1.2. Interkurrens betegségek 299 20.1.3. Metabolikus és hormonális hatások 299 20.1.4. Kísérőbetegségek 299 20.1.5. A dialízis kezelés hatásai 300 20.2. A malnutritio jelei idült veseelégtelenségben 300 20.3. A tápláltsági állapot vizsgálati módszerei 301 20.3.1. Antropometriai vizsgálat 301 20.3.2. A szubjektív tápláltsági felmérés szempontjai és gyakorlati alkalmazása 302 20.4. Teendők alultápláltság esetén 302 20.5. Diétás javaslatok stabil állapotú dializált betegek részére 303 20.5.1. Az adekvát diéta feltételei 303 20.5.1.1. Fehérje 303 20.5.1.2. Kalória 304 20.5.1.3. Nátrium 304 20.5.1.4. Kálium 304 20.5.1.5. Foszfor 304 20.5.1.6. A folyadékfogyasztás 304 20.5.1.7. Vitaminpótlás 304 20.5.1.8. Esszenciális aminosav pótlás 305 20.5.1.9. Intradialitikus parenteralis táplálás 305 21. A vesebetegek pszichoszociális gondozása Dr. Fazakas László: 307 21.1. Az első orvos-beteg találkozás 307 21.2. Felkészítés a dialízis- és transzplantációs programra 308 21.3. Felkészítés élővese átültetésre 309 21.4. A tartósan dialízis programban lévő beteg pszichoszociális támogatása 310 21.5. Felkészítés a cadavervese átültetésre 312 21.6. A pszichoszociális segítségnyújtás módjai 312 22. A rendszeres hemodialízisben részesülő betegek rehabilitációja Dr. Makó János: 316 22.1. Szomatikus rehabilitáció 316 22.1.1. Kellő időben elkezdett kezelés 317 22.1.2. Adekvát dialízis kezelés 317 22.1.3. Az anémia korrekciója 317 22.1.4. A kellő tápláltsági állapot 318 22.1.5. Renalis osteodystrophia megelőzése és kezelése 318 22.1.6. A cardiovascularis szövődmények megelőzése és kezelése 318 22.2. A pszichoszociális rehabilitáció 319 23. A dialízis kezelés etikája Dr. Makó János: 323 23.1. Felkészítés a dialízisre 323 23.1.1. Tájékoztatás a dialízis szükségességéről, eredményességéről, a beteg életmódjáról 323 23.1.2. Az optimális dialízis mód kiválasztása 324 23.2. A dialízis alatti időszak kérdései 324 23.2.1. Egyszer, vagy többször használjuk a dializátort? 324 23.2.2. A beteg fegyelmezetlensége 324 23.2.3. Véglegesen megszakítható-e a rendszeres dialízis? 325 23.3. Tájékoztatás a transzplantációról 327 23.3.1. A veseátültetés előnyei és hátrányai 328 23.3.2. Veseátültetés halottnak a veséjével 329 23.3.3. Veseátültetés élő ember szervezetéből 329 23.3.3.1. Ki adhat vesét? 329 23.3.3.2. Mit mondjunk a vesét adni szándékozónak? 329 24. A dializált betegek gyógyszeres kezelésének sajátosságai Dr. Makó János: 331 24.1. Farmakokinetika 331 24.4.1. Felszívódás 331 24.1.2. First pass metabolizmus 331 24.1.3. A gyógyszerek megoszlási tere 332 24.1.4. Fehérjéhez kötődés 332 24.1.5. Metabolizmus 332 24.1.6. Gyógyszer kiválasztás 332 24.2. A gyógyszerek dializálhatósága 333 24.3. Gyógyszerek kölcsönhatása dialízis alatt 333 24.4. A gyógyszerek dózisa veseelégtelenségben 335 24.4.1. Vérnyomáscsökkentők 335 24.4.2. Szívre ható szerek 337 24.4.3. Vizelethajtók 338 24.4.4. Szisztémás antibakteriális szerek 338 24.4.5. Gyomor- és béltraktusra ható szerek 340 24.4.6. Perifériás értágítók 341 24.4.7. Antiepileptikumok 341 24.4.8. Fájdalomcsillapítók 341 24.4.9. Asthma bronchiale elleni szerek 342 24.4.10. Köptetők 342 24.4.11. Antihisztaminok 342 24.4.12. Köszvényellenes szerek 342 24.4.13. Lipidszintet csökkentő anyagok 343 24.4.14. Májvédők 343 24.4.15. Bélreható gyulladásgátlók 343 24.4.16. Citosztatikumok 343 24.4.17. Psycholeptikumok 343 25. Az intézeti, satellita és otthoni hemodialízis Dr. Karátson András: 345 25.1. Az intézeti dialízis 346 25.2. Satellita dialízis 348 25.3. Otthoni hemodialízis 349 26. A fejlődés irányai Dr. Karátson András: 357 26.1. A dialízist igénylők számának növekedése 351 26.2. A kezelés eredményességét befolyásoló tényezők 351 26.3. A kezelés elkezdésének az időpontja 352 26.4. A dialízis dózisa 352 26.5. A vízháztartás egyensúlya 352 26.6. A tápláltság, gyulladásos folyamatok és az atherosclerosis 352 26.7. A fejlődést befolyásoló egyéb tényezők 352 27. A téma összefoglaló irodalma 356 28. Képek a hemodialízis történetéből 357