Helyettük írtam

Mondd csak, Nyájas Olvasó, silabizáltál már honfoglalás kori leleteken talált ősmagyar verseket? Volt alkalmad ízlelgetni a Kalevala újonnan fellelt részletét és annak adekvát magyar fordítását? Olvastad netán P. G. Wodehouse extravagáns kanadai költőjének, Ralston McToddnak végre-valahára befejezett híres költeményét? Mosolyogtál-e jó­ízűen Balassi Bálint, Arany János, Kosztolányi Dezső és József Attila tábori versein? Épültél-e lélekben Shakespeare jelentősen javított Hamletjének bölcs sorain? Esetleg vannak beható ismereteid Turczi István omnibuszos kalandjáról, Karafiáth Orsolya sakkos kötődéséről vagy Varró Dániel öregkori lírájáról? Ha mégsem, ó, Nyájas Olvasó, akkor különösen ajánlatos ezt a könyvet sürgősen fellapoznod, talántán még végigolvasnod is. Horváth Ferenc jelen kötete, a Helyettük írtam, mely négy évtizedig készült, költői paródiákat, stílusjátékokat tartalmaz: játékosan csipkelődve veszi célba a honfoglalásunktól napjainkig terjedő időszak poézisét. Az időrendben sorjázó művek zömmel magyar költőket szurkálgatnak: gyöngéden, szolidan, olykor vaskosabban tréfálkozva; de mint az a fenti beharangozóból is kiviláglik imitt-amott felbukkannak a kiadványban az európai költészet jeleseit parodizáló írások is.