Határmenti régiók és kisebbségek a 19-20. században

A kisebbségkutatás ma újabb reneszánszát éli. A rendszerváltást követően egyre-másra alakultak ilyen tematikájú tudományos műhelyek , mint például a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete Budapesten, de hasonló próbálkozások vannak vidéki városok egyetemein is. És melyik vidéki város volna alkalmasabb terep erre a célra, ha nem Pécs, a leginkább multi- és interkulturális megye, Baranya sokszínű központja. Együtt éltek itt évszázadok óta a legkülönbözőbb nemzetiségek: cigányok, görögök, horvátok, németek, szerbek, hogy csak a nagyobbakat említsem a magyar többséggel, megtanulva egymás nyelvét, kultúráját, szokásait. Csak a XX. század szörnyű eszméi és még szörnyűbb történései törték meg azt a meggyőződést, amely ezt az együttélést ,,természetesnek" fogadta el és nem törekedett annak mesterséges megváltoztatására. A kisebbségkutatás ma - éppen a XX. század gyászos eseményei miatt - egy, a történelem eseményei által eltemetett diszciplína újrafelfedezése is. [...] A kötetben közölt tanulmányokat a tematikai és módszertani sokszínűség jellemzi, ugyanakkor a választott alapmotívum, a kisebbségek ügye és a geográfiai determináció köti őket egy csokorba. (Dr. Kaltenbach Jenő)