Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben

ELŐSZÓ 1994 szeptember 3-án az I. Országos Jelenkortörténeti Konferencia zárónapján azzal az ígérettel vettünk búcsút a résztvevőktől, hogy az elhangzott előadásokat igyekszünk minél előbb nyomtatott formában is közzétenni. A konferenciát szervező tudományos műhelyek és intézmények anyagi áldozatvállalásának köszönhetően ígéretünket jj közel egy év múltán - sikerül valóra váltani. Örömünkre szolgál, hogy a tanácskozás részvevőinek döntő többsége élt a kínálkozó publikációs lehetőséggel, s az előadók közül egyéb elfoglaltságaik miatt mindössze négyen nem tudták időben leadni kézirataikat. Joggal véljük tehát úgy, hogy a debreceni konferencia valós szakmai igényeket kielégítve, jó alkalmat teremtett a széles körű tudományos tapasztalatcserére, az új kutatási eredmények bemutatására és megvitatására, valamint a hazai történet- és - szélesebb értelemben véve - társadalomtudomány különböző irányzatai és műhelyei közötti szakmai párbeszédre. A kötet szerkesztése során törekedtünk ugyan a gyakran különböző jellegű előadások és tanulmányok formai egységesítésére, de messzemenően figyelembe vettük az egyes társadalomtudományi ágazatok - történettudomány, szociológia, politológia - egymástól eltérő publikációs szokásait, hagyományait, illetve a szerzők közléssel kapcsolatos kéréseit. Ennek következtében tanulmánykötetünk nemcsak diszciplínák és a gondolkodásmódok sokrétűségét tükrözi, hanem a formai sokszínűség jegyeit is magán viseli. Könyvünk tagolása a debreceni eszmecsere szekcióinak rendjét követi. Utólag csak két előadás helyét változtattuk meg, miután többszöri átolvasást követően úgy ítéltük meg, hogy témáik az adott helyen jobban illeszkednek a szekciók problémakörébe. Terjedelmi és technikai okok miatt sajnos el kellett tekintenünk ez elhangzott hozzászólások, viták és elnöki összefoglalások közlésétől, pedig ezek közreadása általános szakmai és módszertani szempontból egyaránt fontos lett volna. Bízunk abban, hogy a kötet tanulmányai - amelyek egyben a jelenkorkutatás helyzetéről és feladatairól is számot adnak - a szakmai közönség mellett a szélesebb közvélemény érdeklődését is felkeltik. Vissza TARTALOM Bevezető 9 Kende Péter: Elnöki megnyitó 11 I. BEVEZETÉS A JELENKORTÖRTÉNETBE Glatz Ferenc: Jelenkortörténet és jelentörténet 17 Ormos Mária: A történettudomány forrásairól a 20. században 28 Litván György: Történetírásunk és jelenkorunk 39 Andorka Rudolf: A magyar társadalom rétegződése és mobilitása az 1930-as évektől napjainkig 46 II.A JELENKOR-TÖRTÉNETI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Molnár Miklós: Mit kezdhet a történész a civil társadalommal? 67 Kozák Gyula: Az Oral History Archívumról 74 Sz. Bányai Irén: A személyes sors történelmi tanulságai 83 Hanák Gábor - Kövér György: Biográfia és Oral History 92 Lux Zoltán: A számítástechnika alkalmazása a történettudományok területén 101 Baczoni Gábor: A Belügyminisztériumban, valamint szerveinél őrzött iratok és forrásértékük 111 Szendiné Orvos Erzsébet: A bírósági iratok forrásértéke 1945-től 117 Tóth Pál Péter: Kihallgatási jegyzőkönyvek mint történeti dokumentumok 124 Major Zoltán László: Debrecen város kormánybiztos főispánja iratainak forrásértéke (1918-1919) 134 Nagy László G.: Papírpénzek/szükségpénzek, mint a 20. századi magyar történelem kisegítő forrásai 141 Radics Kálmán: Törvényhatósági bizottságok iratainak forrásértéke 1945 után 150 G. Vass István: Vállalati adattár 1945-1950 156 III.TÖBBSÉGIHATALOM-KISEBBSÉGI TÁRSADALOM Kende Péter: Többség versus kisebbség mint szociálpszichológiai probléma 169 Murányi István: Cigányok nemzettudata egy rétközi településen 180 Berényi Mária: A magyarországi román intézmények működése a két világháború közötti időszakban 194 Tóth István: A kisebbségi jogok és végrehajtásuk a Békés és Csanád vármegyei szlovákság körében 1920-1944 208 Horváth István: Szlovákok Nógrádban 1920-1938 222 Gáli Ernő: A román nemzeti ideológia történelmi pályája 236 G. Kovács László: Törvények szorításában 243 Szarka László: Autonómiaelképzelések a kisebbségi magyar pártok két világháború közötti politikájában 250 Erdős Ferenc: A kivándorlás főbb jellemzői Fejér megyében a századelőn 255 Tóth István: Kisebbségi közélet politizálás Kárpátalján 1944 után 262 Tóth Ágnes: Kényszer vagy lehetőség 278 Stark Tamás: Magyar zsidóság vesztesége a vészkorszakban 292 Völgyesi Zoltán: ,,Majd meglátják a zsidók, hogy mi lesz velük, ha az orvosok kimennek" 303 Ágoston Magdolna: Hány magyar él Ausztriában és hogyan ápolja magyarságát? 314 IV. HATALMI RENDSZEREK-TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK POLITIKAI ELITEK Pokol Béla: Kommunikatív hatalom, politika és közigazgatás 327 Csizmadia Ervin: Hatalom, ellenzék, társadalom a Kádár-rendszerben 331 Rainer M. János: Rendszerváltás és a közelmúlt 338 Fricz Tamás: A demokrácia problémái a rendszerváltás után Magyarországon 348 Veliky János: Egymással küzdve - szerepzavarban 354 Eke Judit: A politikai részvétel dilemmái a lokalitásokban 360 Horváth Ágnes: Nők és a politika a század első éveiben 370 Gergely Jenő: A katolikus egyházi elit Magyarországon 1919-1944 között 388 Püski Levente: A politikai elit változása 1919 után 400 Barta Róbert: Az Egységes Párt parlamenti képviselőinek társadalmi összetétele az 1920-as években 420 Sipos József: A Kisgazdapárt fejlődése, struktúrája és eszmerendszere 1918-1922 419 Hubai László: A Független Kisgazdapárt szavazóbázisának regionális változása 1931-1947 430 Mónus Imre: Hajdúböszörmény politikai struktúrája a két világháború között 444 Újvári Gábor: Egyetemi ifjúság a ,,neobarokk társadalomban" 453 Szőke Domonkos: Az ,,új nemesség" - egy sajátosan értelmezhető Németh László-i kategória 460 Vásárhelyi Miklós: A Kádár-rendszer tájékoztatási politikája - A cenzúra visszaállítása 1956 után 466 Standeisky Éva: ,,Apukám házat épít" 476 Eörsi László: Adalékok az 1956-1957-es ellenállás történetéhez 486 Valuch Tibor: Egy konfliktus és következményei 492 Németh Péterné: Megtorlás és politikai perek az 1956-os forradalom után Szabolcs-Szatmár megyében 501 Baráth József: 1956 Kárpátalján 509 Ihász István A magyar társadalom érdekképviselete az országgyűlésekben a választójog és a pártharcok tükrében 515 Süli-Zakar István: Egy történelmi folyamat társadalom-földrajzi aspektusai 523 Balajthy Anna: Politikai pártok társadalmi bázisa a rendszerváltást követően a kelet-közép-európai régióban 533 Stipkovits Ferenc: A politikai tagozódás változása egy kisvárosban három választás tükrében 541 V. TÁRSADALMI MOBILITÁS Gyáni Gábor: A városi munkásság szerkezete Magyarországon 1910-1941 között 553 Hajdú Tibor: A magyar értelmiség számszerű növekedésének és mobilitásának összefüggései a 20. század első felében 558 Síró Béla: Középfokú iskolázást, műveltségi mobilitást meghatározó tényezők 563 Timár Lajos: Az oktatási rendszer és az értelmiség reprodukciója a két világháború között Magyarországon 577 Ölveti Gábor: A debreceni nyomdák és nyomdászok helyzete a két világháború között 588 Pető Ernő: A kisvárosi felemelkedés egy beduguló csatornája 596 Gazdag István: Egyesületek Hajdú megyében és Debrecenben a két világháború között 609 Zsidi Vilmos: A hallgatóság és a tanári kar átalakítása a közgazdaság-tudományi egyetemien 1945-1956 613 Belényi Gyula: Az extenzív iparosítás politikája és a fizikai dolgozók foglalkozási átrétegződése (1948-1953) 618 Kormos László: A református egyházi társadalom 1945-1950 között 626 Nagy József: A paraszti migráció irányai és okai az 1950-es években 647 Csoba Judit: ,,Mi van a járadék után... ?" 662 Gyekiczky Tamás: ,,Segíts magadon..." Munkanélküliek önszerveződései 1990 után 678 Tóth Pál Péter: Magyarország új állampolgárai (1988-1992) 687