Hatalmi politika Közép-Európában

Német és osztrák-magyar Közép-Európa tervezés (1871-1918) 1815-1945 között a német és osztrák-magyar Közép-Európa-politika változó történelmi funkciót szolgált: biztonságpolitikai alternatívát a Kelettel, vagyis Oroszországgal szemben. A Közép-Európa gondolat összefonódott a nagy-német eszmeiséggel is, amely a vámegységet, a szabad kereskedelmet és az össznémet vasúthálózat kiépítését szorgalmazta. Jelentette Anglia békés gazdasági versenyben való legyőzését, az európai béke konszolidálását, majd egy közép-európai föderációt Bismarck kis-német megoldásával, illetve az Egyesült Államok és Oroszország túlsúlyával szemben. Számításaik szerint a Közép-Európával megerősödött Németország pedig negyedik világhatalommá válhat Nagy-Britanniához, Oroszországhoz és az Egyesült Államokhoz hasonlóan. Az első világháborúban a Német Birodalom és Ausztria-Magyarország szoros szövetségére épülő elképzelés azonban meghiúsult a német katonai vezetés nyomása miatt. A két monarchia szorosabb együttműködésének végül is gátat szabott az első világháború folytatásáról, illetve a megszállt Lengyelország sorsáról folytatott vitájuk. 1918 nyarán létrejött megállapodásuk pedig már hatástalannak bizonyult.