,,Halhatlan a lélek"

Majd negyven év válogatott anyagát tartalmazza ez a kötet. Amikor már belevágtam a Petőfivel kapcsolatos témákba, a kor kutatói ízlésének megfelelően eszmetörténeti kérdéseket vizsgáltam: az 1789-es francia forradalom filozófiáját, forradalmárait, újságíróit, mert a márciusi fiatalokat is ez érdekelte a legjobban. Újabb hosszú éveknek kellett eltelnie ahhoz, amíg rájöttem, hogy a költészet a retorikától és a poétikától költészet, nem pedig az eszmetörténeti tartalomtól. Sajnos a mi oktatásunkból hiányzott a görög és a latin nyelv, a retorika és a poétika tanítása. PhD-s hallgatóként megismerkedhettem a modern irodalomelmélet szerzőivel, fiatal társaim azonban nem tudtak meggyőzni arról, hogy csak az elméletírók munkáinak ismertetése, idézése és az adott szerzőre való alkalmazása jelenti az irodalomkutatást. Mindazonáltal nagyon sokat tanultam belőle és tőlük. Helyesebbnek tartom most már a nyelvi, poétikai és retorikai megközelítésekre való törekvést. Muzeológusként is a XIX. század tartott fogva. A kritikák írása pedig szerény eszmecsere az eltelt időszak számomra nagyon izgalmas munkáiról..