Gyalogszerrel a Rudolf-tóhoz

Fülszöveg Megunván a civilizált városi élet bezártságát a szürkeségét, a John Hillaby, a híres utazó természettudósé a "világ legnagyobb gyaloglója" három hónapos szafárira indul a Kenya északi határvidékén fekvő Rudolf- (Jade-) tóhoz. Öt bennszülöttel, hat teherhordó tevével, tornacipőben tette meg az utat Wambától a Rudolf-tóig és vissza. A kenyai északi határvidék sivataga apokaliptikus táj: meddő föld, csupa mocsár meg kialudt tűzhányó. A valaha burjánzó életet már rég kiégette a nap. A föld egyik legforróbb, legszárazabb terepe ez, a hírhedt Szahel-övezet egy része. Amikor a szél felkavarja a forró homokot, mindent elpusztít a homokvihar. Ebben a környezetben, gejzírek és lávaföldek között fekszik a Rudolf-tó, s itt élnek azok a pár száz tagot számláló és egymással élethalálharcot vívó, kihalófélben levő törzske, akikről a szerző megrázó képet fest. Hillaby jól felkészült erre az utazásra, elolvasott a környék felfedezéséről szóló minden beszámolót. Könyvében sokat hivatkozik a tó és néhány környékbeli földrajzi hely első felfedezőjére, gróf Teleki Sámuelre. Részletesen szól a tó névadójának, a tragikus sorsó Rudolf trónörökösnek ismert históriájáról is (meyerlingi tragédia).