Gazdag szegények, szegény gazdagok (Magyar klasszikusok 6)

1860-ban jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van. ; Hátszegit, a kettős életű rablóvezért, akit hol gazdag, gavallér báróként, hol félelmetes rablólovagként, Fatia Negraként látunk viszont, nemcsak morális okokból - vagyis rabló mivolta miatt -, hanem ridegsége, a közügyek iránti érzéketlensége, gőgös arisztokrata magatartása miatt gyűlölteti meg az olvasóval. A cselekmény másik szála a reformkori Pest kapzsi, kereskedő-uzsorás világában, Lapussa Demeter famíliájában játszódik. A cselekmény két szálát Lapussa unokája, a szerelmétől elszakított, Hátszegihez feleségül kényszerített áldozat, Henriette személye köti össze. Az izgalmas történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik. A regényből több filmfeldolgozás is készült. ; A gazdag szegények 1890-ben született, s kivételes helye van az életműben, mert új színtérrel, a pesti külváros sikátoraival, és új típusú szereplőkkel - iparosok, gyári munkások, nyomorúságosan tengődő elesettek - gazdagítja az író teremtette univerzumot. A mese fő szála egy tisztes, munkában megőszült váltóőr körül bonyolódik. Kapor Ádám hirtelen állás nélkül marad, s álmai netovábbja, hogy bejusson a szegényházba, ennek feltétele azonban, hogy megesküdjön élettársával. Különböző kalandok után végre sikerül a vágyott biztonság: a szegényház. A mese másik szála a felső tízezerhez tartozók világába vezet, ahol a gazdagság, pazarlás, romlottság minden jellemzője megtalálható. Kivétel csak egy akad közöttük: Amelie-Lidia grófkisasszony, aki szerelmi csalódásában hátat fordít e hazug világnak, és a szerény keresetű hímzőnők sorsát vállalja egy közrendőr oldalán. A regény a realizmus és a színpompás romantika keveréke. - Mindkét mű mindenkinek ajánlható.