Frissen fagyasztva

Gyakran előfordul, hogy a telken, kiskertben valamiből több terem a kelleténél, és még akkor is marad egy-két kosár ez meg az, miután már a rokonok, barátok, szomszédok is kaptak egy jó kis kóstolót. Ilyenkor arra a kérdésre, hogy mit is kezdjek ezzel a sok meggyel, szilvával, uborkával stb., csak egyetlen értelmes válasz adható: Tedd el télire, jól jön az majd akkor. Nyáron és kora ősszel, amikor a piacon roskadoznak a standok a sok-sok zöldségtől, gyümölcstől, és az árak is olyanok, hogy legszívesebben őt-tízszeresét "spájzolná" be az ember annak, amire éppen akkor szüksége van, érdemes a szó szoros értelmében bespájzolni, akár a fagyasztóba, akár a dunsztolóba vagy az aszalóba kerüljenek is a kerti javak. Lekvárt, befőttet, szörpöt, savanyúságot nem lehet mélyhűtéssel előállítani. A leveszöldség egy részét, zöldborsót, zöldbabot, tököt, karfiolt, spenótot, sóskát és még sok más főzeléknek valót viszont érdemes befagyasztani. De nincs akkora háztartási hűtőláda, ami egyszer meg nem telik, s ha marad még bőven a télire szánt zöldfélékből, konzerválhatjuk a régi, bevált módszerrel is. Ez a kis gyűjtemény különféle befőttek, lekvárok, gyümölcsízek, dzsemek, szörpök, borok, likőrök, savanyúságok, főzelékkonzervek, zöldségkrémek, ételízesítők elkészítésével kapcsolatosan ad gyakorlati tanácsokat.