Földrajzi nevek etimológiai szótára I-II.

Az 1978-ban közzétett szótár volt hazánkban az első terjedelmesebb kézikönyv, amely a Magyarországon vagy Magyarországon kívül található (fontosabb) helységek, folyók, tavak, barlangok, szigetek stb. nevéről, a tenger- és kontinensnevekről stb. a kor színvonalán álló felvilágosítást nyújtott. 1980-ban, illetőleg 1983-ban változatlan tartalommal ismét a közönség kezébe került a könyv. A kedvező fogadtatás arra ösztönözte a szerzőt, hogy munkáját lényegesen kibővítse, s ahol szükséges, kiigazítsa. 1988-ban a szótár kétszeresére növekedett szócikkmennyiséggel és javított, tökéletesített szövegezéssel jelent meg. Az első kiadásnak mintegy 6820 szócikkével szemben e bővített és javított kiadásban és ennek jelenlegi, változatlan lenyomatában a szócikkek száma meghaladja a 13330-at. Minthogy azonban az ugyanarra a földrajzi objektumra vonatkozó földrajzi nevek (pl. Bécs, Vindobona, Wien, Vienna és Dunaújváros, Sztálinváros, Dunapentele, Pentele, Intercisa, illetőleg Pécs, Pečuh, Pečuj, Quinqueecclesiae, Fünfkirchen, Sopianae) közös szócikkbe (az adott esetekben Bécs, Dunaújváros és Pécs alá) kerültek, a feldolgozott földrajzi nevek együttes száma lényegesen nagyobb a szócikkekénél. Az eligazodást nagyszámú utalás könnyíti meg. A szócikkek három részre tagolódnak: nyelvtörténeti adatokra, etimológiai magyarázatra irodalomjegyzékre.