Föld és ég I-II.

A keresztény világnézetet egyetlen egy tudomány sem tette ki oly nagy megrendüléseknek, mint a modern geologia. Rétegeiből keltek s támadtak föl az elpusztult növények s állatok típusai s beleálltak az élet alakjainak bámulatos sorába, mely egyre tömöttebb s hézagtalanabb lett s csodálatos folytonosságával elkápráztatta szemeinket s győzelmesen rámutatott a leszármazásnak gondolatára. Világ- és élet-fejlődés, ez lett jelszavunk, ez lett programmunk, melynek kimutatásán gőzerővel dolgozik a tudomány. Mily kicsiny lett e nagy gondolat világosságában a föld, ... az embernek világa; mily rövid lett a történeti időknek fonala; mily emberízű mindaz, amit a földről s életéről eddig tudtunk. ezt az emberi fölfogást, e földi gondolatokat ki kellett tágítanunk; a szűken mért s gyöngén épített alapokat szét kellett vetnünk s újra építenünk egy nagy világot; ,,den Blick von Unendlichkeit erweitert." S ugyan mi lesz e tágult, e nagy, szinte nem emberi, hanem igazán isteni világban a mi theologiánkkal? mi lesz a fejlődő világok egymásutánjában, a fejlődés és leszármazás kápráztató theoriáiban a keresztény világnézettel?