Fejezetek az értelmiség történetéből

Tartalom Bevezetés 9 KEZDETEK. AZ INTELLEKTUÁLIS FUNKCIÓK KIALAKULÁSFOLYAMATA 23 Az emberi tevékenység szerkezeti jellegzetességei, és a társadalmi tudat önállósulása 24 A neolit "forradalom" és a munkafolyamatok differenciálódása 27 Az úgynevezett városforradalom, a fizikai és szellemi munka elkülönülése 29 A SUMÉR BIRODALOM ÉS AZ ÍRNOKOK SZERVEZETE 35 Az egyiptomi hierokrácia: a papi és hivatalnoki rend 48 A KÍNAI MANDARINOK A taoizmus és a legizmus. Az intellektuális magatartás új változatai 84 A hivatali elit kiválasztása és az irodalmi vizsgák rendszere A mandarinok A bürokratikus ethosz. Vallás és művészet 94 A szavak ösvénye és a tettek folyosója (frakcióharcok és az írástudók) 100 Történelmi helyzetek és intellektuális típusok 106 A GÖRÖG POLISZ Két korszak határán. az arisztoktatikus értékrend pluralizálódása és a türannisz 118 A polisz kiformálódása és a magánszemély színre lépése A demiurgosz, a rapszódosz és a költő 121 Hésziodosz. A próféták és a poéták 127 Szolón és az intellektuális magatartás új dimenziói A "bölcs" és a tevékeny ember 139 A pitagoreusok és a korporatív szellem 142 A politikai rezignáció és az intellektuális magatartás új formái 150 A periklészi demokrácia valósága és illuzorikus tudata 157 Az intellektuális funkciók elkülönülése és díjazása 168 A szofizmus és a görög felvilágosodás A görög műveltség szerkezeti jellemzői 176 Vita a "politiké techné" taníthatóságáról A szellemi munka professzionalizálódása 180 Az utak elválnak: a késői szofizmus. Törvény, erőszak, személyiség 189 Vita a szofistákról. Megalapozatlan analógiák: A szabadon lebegő értelmiségiek A "totalitariánus" eszmény előfutárai 193 Az öntudat szabadsága és a szókratészi dilemma 196 A politikus és a moralista. Időtlenített értékek és az örök értelmiség ideáltípusa 205 Arisztotelész és a hellén kultúra 210 AZ ÉRTELMISÉGI HIVATÁSCSOPORTOK KIALAKULÁSA. A KLERIKUSOK ÉS A TALÁR ARISZTOKRÁCIÁJA. A KÖZÉPKORI EGYETEMEK 219 A keresztény kultúra kezdetei és szervezete Az íráskultúra hanyatlása és megújulása 220 Az intellektuális élet megújulásának okai és tünetei 232 A klerikus szó jelentésváltozása. Clericus mens, scolaris mens 239 A feudális állam megerősödése A kancellária, a kincstár és a jogtudó értelmiség 249 Kanonisták, dekretálisok. A jogtudomány szekularizálásának kísérlete 255 Lovagi kultúra, lovagi költészet. A keresztény kultúra laicizálódása 260 Vagánsok és goliárdok. A XII. századi diákvárosok forgataga és a "tekergők rendje" 265 Az arab kultúra hatása, Az első orvosegyetemek 276 A középkori Babilon s annak "szentjei": Abélard 279 A katolicizmus megújulási kísérletei. A skolasztika gondolatdombjai és a tudományok 282 Universitas magistrorum et scholarium 295 "A tudás megzabolázhatatlansága" 303 Még egyszer a klerikus fogalmáról. A pap, a világi klerikus és az iskolamester 306 A felépítménysíkok és az organikus értelmiség 315 A középkori értelmiség szakmai kategóriái és céh jellegű tömörülései 316 AZ ITÁLIAI RENESZÁNSZ ÉS A MODERN POLGÁRI ÉRTELMISÉG PREHISTORIKUMA 327 Popolo minuto és popolo grasso Az itáliai városköztársaságok és a signoriák 328 Petrarca és a respublica litteraria 343 Homo literatus, humanista titkárok és diplomaták 362 A Mediciek. A művelt dilettáns, a műpártoló nagyúr 376 A humanista elit és az itáliai reneszánsz kultúra szerkezete 384 Az adományozó-építtető, a megrendelő és a műgyűjtő A kézműipari tevékenység és a művészi alkotómunka elkülönülése 388 A tudós-művész és a művészet funkcióváltása 396 A céhkeretek felbomlása A művészek társadalmi státusának módosulása 404 Udvari ember - udvari értelmiség 415 Az udvari értelmiség és a homo politicus 430 Művészi eszmény és a világ poklai Ariosto, Castiglione, Machiavelli 447 Manierista elit: magány, titkosság, kétely 453 Jegyzetek 467 Névmutató 555