Fejezetek az Ecsedi-láp gazdálkodásához (Studia Folkloristica et Ethnographica)

Saját képekkel - Studia Folkloristica et Ethnographica 8 - A Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének kiadványa - Szerkeszti: Ujváry Zoltán - Munkatárs: Dám László - A Szatmár-kutatás története, eredményei Az egyik közelmúltbeli néprajzos-múzeológusi továbbképzésen Orosz István a helytörténet és a néprajz összefüggéséről szólva, a tájtörténeti kutatásokban jelölte meg a jövő feladatát.1 A tájtörténeti kutatás tárgyát tekintve pedig oda jutott el fejtegetéseiben, hogy a kutatandó, kutatható táj nálunk, magyaroknál leginkább a történeti megye lehet. Az a terület, ami részint eredeti szervezését és szerveződését, majd pedig a maga keretei, szervezeti formái közt megtett sajátos gazdasági-, társadalmi- és kulturális fejlődést tekintve a századok folyása alatt tájjá formálódott, lakossága pedig többé-kevésbé önálló csoporttá alakult. Jól igazolja Orosz István véleményét Szatmár megye esete is, ami hasonlóan a Tiszántúl másik nagy, történelmi megyéjéhez, Biharhoz, az idők folyamán tájjá, lakói pedig sajátos népcsoporttá váltak. Különben erre a megállapításra jutottak Kosa László és Filep Antal is a magyar nép táji-történeti tagolódásáról írt összefoglalásukban.2 A két megye, Szatmár és Bihar közt e tekintetben is igen sok a hasonlóság. Mindkét megye ősi alakulat. Mind Bihar, mind Szatmár megye földrajzilag két nagy, egymástól merőben eltérő részre tagolódik; alföldi- és hegyi részre. Továbbá abban is megegyeznek, hogy alföldi részeiket a honfoglalás óta magyarok lakják, míg a hegyes részeken főleg románok élnek. Mindkét megye egy-egy folyó völgyét követve (Biharnál a Köröst, Szatmárnál a Szamost) peremterületen létesült, földrajzilag átmeneti terület. - További ismertető: "Belelapozás". - - Tartalom: I. BEVEZETÉS . . 5 A Szatmár-kutatás története, eredményei 5 Az Ecsedi-láp vidéke, a Rétoldal néprajzi kutatása 9 II. A RÉTOLDAL FÖLDRAJZI VISZONYAI 37 Az Ecsedi-láp keletkezése 37 Az Ecsedi-láp alakja, fekvése, kiterjedése 42 Az Ecsedi-láp vidéke, felszíni viszonyai, talaja, éghajlata . . 45 A Rétoldal, az Ecsedi-láp környékének települései 65 HL A RÉTOLDAL FÖLDMŰVELÉSÉRŐL 69 Földművelés a lecsapolás előtt 69 Irtásgazdálkodás a láp környékén 78 A láp kitaposása 84 A kizsombokolt földek hasznosítása 85 A földművelés Tyúkod községben 88 A láp égetése 90 Határhasználat Szamossályiban 93 A szamossályi szántóföld művelése, trágyázása 93 A földművelés eszközei 94 Földművelési módok 95 A termesztett növények 96 A búza termesztése 97 A búza betakarítása 99 A búza cséplése, tisztítása, tárolása I03 A búza őrlése és felhasználása 104 Árpa, zab, rozs termesztése 105 Kapás takarmánynövények termesztése 106 A pillangós takarmánynövények 109 A kender termesztése és felhasználása 111 IV. A GAZDÁLKODÁS SZÍNTERE ÉPÍTMÉNYEI . . .115 A lápkörnyéki parasztudvarok 115 A csűr 124 V. AZ ECSEDI-LÁP VIDÉKE GAZDÁLKODÁSÁNAK LÁPI VONATKOZÁSAI 129 A téli láp 129 A nádvágás Tyúkodon 134 A gyékény 137 A láp tavasszal és nyáron 138 A gyógynövények alkalmazása 152 Tojásszedés, rucázás 160 A hal és csík Tyúkodon 163 Vadászeszközök és vadfogási módok a lápvidéken 165 Csíkászás Kocsordon 171 VI. ÖSSZEFOGLALÁS 179