Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből

Kovács László, Popély Gyula, Szarka László, Tóth László, Turczel Lajos, Vadkerty Katalin Az 1918-ban nemzeti államként létrejött Csehszlovákia valójában soknemzetiségű állam volt, amelyben a ,,csehszlovák" nemzet a lakosság mindössze 65,5 százalékát alkotta. Az összlakosság 23,3 százalékát alkotó német, az 5,5 százalékot alkotó magyar és az 5,5 százaléknyi egyéb nemze-tiségű személytől a politikai vezetés megtagadta a nemzeti önrendelkezés, az autonómia lehetoségét, s csupán az individuális kisebbségi jogok megadására kötelezte magát, teljesen elzárkózva a nemzeti kisebbségek egyen-jogúságát leginkább garantáló kollektív jogok megadásától. A második világháború után az újólag megkonstruált Csehszlovákiában elmaradt a következetes föderalizálás, s a nemzeti elszakadásig mélyültek az ellentétek, míg 1992. december 31-én Csehszlovákia végleg letűnt Európa politikai térképéről. Főbb vonalakban ezeket az eseményeket tárgyalják, ezeknek az itt élő magyarokra kifejtett hatásait vizsgálják neves szlovákiai magyar történészek.