Fehérvonat

Egy kórházvonat különös világát jeleníti meg az író. Az éterszagú csendben, - melyet csak a kerekek monotón csattogása s olykor a front fegyverzaja rebent szét, - e mélységes csendben betegek élnek és orvosok, haldoklók és új életre készülő lábadozók, hősök, akik a műtőkés békés fegyverével hadakoznak a halál ellen és köznapi emberek, akiket legyűrt a félelem, akik nyomorékon, betegen elveszítették a jövőbe vetett hitüket. Itt jön elő az orosz regényírás klasszikus hagyománya: csodálatos gazdagsággal vonul fel előttünk a hősök sora, akik ifjúságukról, szerelmükről, munkájukról és vágyaikról vallanak és e vallomások finom vonásaiból a mai orosz élet lenyűgöző freskója rakódik össze.