Fábián Gyula emlékezete

Eötvös kollégista volt, magyar, latin, művészettörténet szakon végzett. Tanári diplomáját a budapesti Tudományegyetem Bölcsészet Karán szerezte, hivatása azonban az újságírás lett, első munkahelye a Magyar Rádió, azon belül is a Falurádió volt. 1952-től szerkesztette a Kincses Kalendáriumot. Az 1956-os Szabad Kossuth Rádió szerkesztője volt. 1965-től a Kortárs irodalmi folyóiratban jelentette meg szociográfiai írásait. A rendszerváltozás visszatérítette az újságíráshoz. Olvasószerkesztője volt a Képes Újságnak, elindította a Szabad Szó folyóiratot, főszerkesztője lett a Szabad Földnek, majd munkatársa a Magyar Nemzetnek.[2] Hét évtized alatt publikált a Fiatal Magyarországban, a Kortársban, dolgozott a Mezőgazdasági Múzeumban, majd Gergely Istvánnal együtt létrehozta a Vízügyi Múzeumot Esztergomban. Megrendezte az Arany János emlékkiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Aktív közéleti szereplőként rendszeresen publikált református egyházi lapokban, a Magyar Nemzetben, műsort készített a Lánchíd Rádióban, vezetőségi tagja volt a péceli Csökmei körnek, illetve a földesi Karácsony Sándor Művelődési Társaságnak.