Etikai alapvetés

BEVEZETÉS 1. Miért szükséges az etikai alapvetés? 2. Terminológiai megfontolások 3. Módszertani megjegyzések I. FILOZÓFIAI ELŐFELTEVÉSEK 1. A világról, amelyben élünk 2. A társadalom 3. A társadalom részei 4. A társadalmi tudatforma és az ideológia 5. A mindennapi élet 6. A világnézet, valamint az erkölcs, az erkölcsiség és az etika kialakulása a. A világnézet és az erkölcs ontogenezise b. A világnézet és az erkölcs filogenezise II. AZ ERKÖLCS (MORÁL) 1. Az erkölcs meghatározása a. Norma, érték, érdek b. Az erkölcsi normák kialakulása és az erkölcs társadalmi funkciója 2. Erkölcs és erkölcsök a. A kulturális relativizmus A kulturális differencia argumentum A kulturális relativizmus következményei Miért kevesebb az egyet nem értés, mint látszik? Miként lehetséges, hogy minden kultúrában találunk néhány közös értéket? b. Az etikai szubjektivizmus Az etikai szubjektivizmus alapeszméje Az elmélet fejlődése Az első fokozat: az egyszerű szubjektivizmus A második fokozat: emotivizmus Emotivizmus, indok és ,,erkölcsi tény" Léteznek-e egyáltalán bizonyítékok az etikában? III. AZ ERKÖLCSISÉG (MORALITÁS) 1. Morál és moralitás a. Egyed, egyén, ember b. A moralitás 2. Determináció és szabadság 3. felelősség és kötelesség 4. A moralitás, azaz a lelkiismeret autonómiája 5. Van-e moralitása a terroristának? 6. Lehetséges-e az erkölcsi nevelés? IV. AZ ETIKA A. Az etika típusai 1. Vallási alapú etikák Az Isteni parancsolat elmélete A természetjogi elmélet 2. Az utilitarizmus Az elmélet átalakítása Valóban csak a boldogság számít? Kizárólag a következmények számítanak? Az utilitarizmus védelme 3. Léteznek abszolút erkölcsi szabályok? Kant és a kategorikus imperatívusz Az abszolút szabályok és a hazugság tilalmának kötelessége A szabályok kollíziója Epilógus B. Az erkölcs elméleti megalapozhatósága 1. Az erkölcs megalapozhatóságának horizontja 2. Az erkölcs relatív, társadalmi megalapozása