Esztétikai írások 1930-1945

1930-1945. Másfél évtized. Egy hosszú, fordulatokkal teli életpélya lényegében egységes szakasza. Egységes, ám mégis tagolt. Felosztják azok az egyáltalán nem epizodikus változások, amelyek közvetlenül vagy közvetve mélyen belenyúlnak Lukács személyes életébe éppúgy, mint gondolkodói létébe, téma- és műfajválasztásba éppúgy, mint ideológiai harcaiba és önreflexióiba, fogalomalkotásába és stílusába. Kommunista esztétikájának külső, de egyben belsővé vált feltételei ezek. A kor: az egy országban épülő szocializmus, valamint a fasitzmus kora. A mozgalom, amelyben él, legálisan vagy félig legálisan dolgozik: a Kommunista Internacionálé. A pártok, melyeknek tagja: a magyar, a szovjet és a német kommunista párt. A helyszínek: Moszkva ( (1930-1931), Berlin (1931-1933), Moszkva (1933-1945). Az emigráció új másfél évtizede. Újabb menekülés, újabb világháború, újabb letartóztatás, evakuáció, a felszabadulás reménye. Zaklatott és veszélyes tizenöt év. Tagolja a világválság, a weimari köztársaság haldoklása, a német baloldali-forradalmi erők és a nemzetiszocialisták összecsapása, Hitler hatalomrajutása, a Népfront születése és a Komintern feloszlása, a szocializmus stabilizálódása-kiépülése a Szovjetunióban és a törvénysértő percek , a spanyol polgárháború, a nácik világháborús hódítása és a fasiszta német hadsereg veresége. Lukács nem egy ezoteikus elmélet elefántcsont tornyába zárkózva élte át ezt az időszakot. Eseményeit végigélte. És túlélte. Valójában mégsem ezért volt szerencsés ember. Minden fenyegetttség, viszonylagos veszteség, korlátozottság ellenére ezek az évek Lukács számára egy rendkívül gazdag és termékeny alkotómunka lehetőségét kínálták. Kínzó kérdéseket és súlyos feladatokt adott neki a kor, de ezeket belső indíttatásból tudta vállalni. Lukács válaszai mindvégig az idő, a korszak mozgalma és tudata változásainak koordinátarendszerében helyezkednek el. Szintjük azonban eltérő. A harmincas és a negyvenes évek lukácsi esztétikájának zöme publicisztika. Mozgó - helyesebben monda - "mozgalmi" esztétika. Ez az igencsak tekintélyes mennyiségű publicisztika hallatlanul széles műfajskálán mozog: könyvrezenciók, jubileumi megemlékezések, aktuális vitacikkek, bevezetők, előszavak, lexikonba szánt összefoglalások, napi kritikákt, polémiák hevében írt hozzászólások, viták során keletkezett rövidebb vagy terjedelmesebb tanulmányok. Nagy tévedés kockázata nélkül állítható, hogy alig akad ebben az időben olyan baloldali, kommunista irodalmi sajtóorgánum Moszkvától Budapestig, Berlintől Kolozsvárig, Prágától Mexikóig, amelybe Lukács ne írt volna... /Sziklai László/ Vissza TARTALOM Előszó. Lukács György kommunista esztétikája 5 Esztétika - irodalom - kultúra A marxista esztétika Németországban a II. Internacionálé korszakában 27 Marx és Engels a dramaturgia kérdéseiről 32 Marx és Engels mint irodalmomkritikusok 47 "Az orosz gondolat" 56 A legújabb orosz irodalom története 58 A Dosztojevszkij-hagyatékról 61 Lassalle irodalomelméletének kritikája 65 Marx és az irodalom 77 "Szakadék" Nagyszálló 81 A háború utáni imperializmus polgári irodalmának tematikájához 103 A nacionalista mozgalom irodalomelméletéhez 108 A harmadik "reneszánsz" 122 Az épülő szocializmus kultúrája 127 Marx és Engels a dramaturgia problémáiról 131 Alfred Rosenberg, a nemzetiszocializmus esztétája 136 A német irodalom fasiszta mítosza 139 Az irodalmi örökség megfilmesítésének ideológiai feladatai 143 Korunk öröksége 146 Thomas Mann az irodalmi örökségről 158 A fasizmus és az irodalomelmélet fejlődéséről 204 Ralph Fox: A regény és a nép 206 Friedrich Engels 210 "Zola alkotói laboratóriuma" 223 Ismertetés Fritz Kaufmann A világ mint akarat és reprezentáció; Thomas Mann filozófiai regényei című tanulmányáról 234 Lenin és a kultúra nagy kérdései 245 Alekszandr Herzen 247 Belinszkij 249 A 19. és a 20. század dicsérete Tolsztoj Németországban 253 A fasizált Goethe 256 Goethe és a jelen 260 Goethe világnézete 262 Goethe és a dialektika 267 Heinrich Heine: Németország. Téli rege 278 A Buddenbrook ház 294 Thomas Mann novellái 299 A fasiszta módra meghamisított és az igazi Georg Büchner 303 Puskin és Walter Scott 307 Joseph Roth: Radetzky-induló 312 Gottfried Keller 315 Heinrich Heine és a német nemzeti fejlődés 318 Georg Weerth 332 Ferdinand Freiligrath 335 Ady Endre 338 Csehov 340 Repin 343 "Háború és béke" 344 Oblomov 346 Gogol 348 Humanizmus és barbárság Shaw síkraszáll a Szovjetunió mellett 353 Bernard Shaw 356 A kis Móric és az orosz forradalom 365 A másik oldalról... 367 Gerhart Hauptmann 370 Ernst von Salomon 386 A realizmus a mai német irodalomban 390 A riport mestere 407 Hans Fallada 408 Gustav von Wangenheim - egy jeles, de ismeretlen német drámaíró 418 Hans Fallada új regénye 425 Hans Fallada 427 Lion Feuchtwanger: A siker 428 Lion Feuchtwanger: A fiúk 431 Sinclair Lewis: Arrowsmith 437 Stefan Zweig: Novellák 440 Liberalizmus és demokrácia harca a német antifasiszták történelmi regényeinek tükrében 446 Aktualitás és menekülés előle 465 A száműzött költészet 474 "A belső megvilágosodás a leghalványabb fény" 482 Két regény Hitler Németországáról 485 A poroszságról 489 Üdvözlet Andersen Nexőnek 503 Lev Tolsztoj, a német kultúra és a fasizmus 507 Az igazi Németország 515 Szocialista irodalomért Henri Barbusse: 150 milliónyian új világot építenek 529 Mihail Solohov 531 Ilja Ehrenburg 535 Hans Marchwitza: Essen ostroma 539 Új tartalom, régi forma 540 Gyár az erdőben 544 Új orosz szépirodalom 547 E. D. Nyikityina: Tizenhárom asszony megszökik 531 A legszentebb javak 553 Az ötéves terv himnusza 555 Bogdanov: Az első lány 557 Klaus Neukrantz: Weddingi barikádok 558 A proletár ifjúsági irodalomról 559 "Az anya" 562 Tézisek egy Gorkijról szóló előadáshoz 566 Gorkij, a proletár humanista 574 Johannes R. Becher új kötete 578 Háy Gyula új drámája 584 Gábor Andor: Magyar pokol 586 Solohov 589 Gorkij, az író 591 Gorkij, az antifasiszta 593 Vitákban A régebbi magyar irodalomhoz való viszonyunk 599 Willi Bredel regényei 603 A spontaneitás-elmélet ellen az irodalomban 607 Szükségből erényt 610 Az irodalmi örökségről 620 A regény 622 A regényelmélet problémái 653 Tézisek a regényelmélet néhány problémája vitájának zárszavához 661 A regény-vita zárszava 662 Válasz Döblinnek 665 Levelek a szerkesztőséghez 669 Miért van szükségünk a klasszikus örökségre? 671 A realizmus határai? 676 Egy elvtelen vita elvi kérdései 679 Londoni köd 686 Zűrzavar a "realizmus diadala" körül 690 Miért bírálta Marx és Lenin a liberális ideológiát? 696 A haladás ellentmondásai és az irodalom 701 Marxista vagy proudhonista irodalomtörténetet? 707 Mi az új a művészetben? 740 (Töredék a radikálisan újról a művészetben) 797