Észérvek az európai filozófiai hagyományban

Az itt következő filozófiai esszék többségét még emigrálásom előtt írtam és publikáltam Magyarországon. Ezeket a tanulmányokat minden utólagos kozmetikázás nélkül közlöm újra egy kötetben: nem óhajtok csatlakozni azok népes táborához, akik múltjukat dekonstruálva, hirtelen felfedezik magukról, hogy - mondjuk - már a mohácsi vész előtt is esküdt ellenségei voltak a kommunista rendszernek, és soha semmikor nem gazsuláltak sem a rendszernek, sem a marxista ideológiának. Az ilyen utólagos politikai szépítgetés alapvetően tisztességtelen és elfogadhatatlan. Magyarán: amikor néhány, főleg korai írásomban nyaltam a marxista ideológiának, akkor a saját nyelvemet használtam, nem pedig a másét; vagy, amikor kompromisszumokat tettem a publikálhatóság érdekében, akkor azok az én kompromisszumaim voltak, nem pedig a másokéi. Könnyű volt azonban észrevenni már azokban az időkben is, hogy egy cikkben mi az ideológiai kalaplengetés és mi a releváns filozófiai mondanivaló. Ma pedig már az is látható, hogy a kettő viszonya miként változhatott az idők során. A kiválasztott esszék mindegyikét tartalmi változtatás nélkül teszem közzé, mert úgy érzem, hogy az ideológiai kalaplengetést leszámítva szakmai szempontból ma sem kell szégyenkeznem a releváns filozófiai mondanivaló és érveim többsége miatt. Néhány írásom komoly szakmai vitát váltott ki - mind itthon, mind pedig külföldön. Sajnos, itt nincs módom arra, hogy a felmerült ellenvetésekre és a szerteágazó problémákra érdemben reagáljak, vagy, hogy beépítsem a kötetbe az ellenvetésekre adott, illetve adható válaszaimat. Az ellenvetések fényében is úgy gondolom azonban, hogy több-kevesebb változtatással, bizonyos tévedések kiküszöbölésével még ma is vállalom az általam korábban kifejtettek nagy részét.