Erőművek és alállomások II. - Kézirat (Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar)

Korszerű hőerőmű, illetve hőerőművi blokk (kazán-turbina-generátor-transzformátor egység) a gépészeti segédüzemeit tápláló villamosenergia-forrás rendelkezésre állása nélkül sem indulni, sem üzemelni, sem károsodás nélkül leállni nem képes. Hőerőmű indulásához és üzeméhez nagyságrenddel nagyobb teljesítőképességű villamosenergia-forrás szükséges annál, mint amekkorát ugyanerre vízerőmű igényel. A segédüzem induláskor a hálózatról kap villamos energiát, majd a blokk hálózattal' való párhuzamos kapcsolása után a segédüzemet a generátor kapcsokról táplált un. "hónalj - transzformátor" látja el villamosenergiával. (Kivételes esetben pl. önálló, illetve nem kooperáló kisebb erőmű indításához Diesel-agregát egységet létesítenek.) Korszerű hőerőmű blokk leállítása - ha az nem súlyosabb üzemzavar miatt szükséges - rendszerint ún. "csúszóparaméteres" eljárással végezhető, ami azt jelenti, hogy a turbinában a hőállapotváltozás miatt keletkező hőfeszültségek csökkentése érdekében a gőzparaméterek fokozatos csökkentésével végezzük a leterhelést. Ezalatt a gépészeti segédüzem teljesítményigénye is a normál üzemi állapothoz képest fokozatosan csökken. Amennyiben a segédüzemi berendezésben leállás közben nem áll elő valamilyen zavar, akkor motorindításra nem kerül sor, tehát a motorindítással járó áramlökés sem jelentkezik. Hőerőmű-blokk üzemzavarból eredően védelmi működésre, vagy un. "kiütéssel" is leállhat, amikor néhány viszonylag kis teljesítményű segédüzemi fokozottan létfontosságú gépegység kivételével a teljesítményigényes egységek is azonnal leállnak. Az üzemzavaros leállásnak az is lehet az oka, hogy a segédüzemi villamosenergia-ellátásban áll elő teljes feszültségeltűnést követő súlyosabb üzemzavar. Ekkor is szükséges, hogy a fokozott létfontosságú néhány kisebb gépegység (pl. az olajszivattyú motor) az akkumulátortelepről üzemben maradjon, mert különben a kifutó turbina-generátor csapágyai és tengelye megsérülne, valamint egyéb károk is keletkezhetnének. A vízerőmű segédüzemi ellátási igénye, mind mennyiségi, mind folyamatos sági szempontból a hőerőműhöz viszonyítva lényegesen kisebb. E helyen a vízerőművel kapcsolatban csak annyit említünk meg, hogy annak segédüzemi motorjai a turbina-generátor-hoz tartozó olajszivattyúkat, tehát a szabályozáshoz is szükséges olajnyomást előállító egységeket, a szabályozáshoz szükséges egyéb motorokat, esetleg a különálló gerjesztőgépet hajtják, amelyek fokozottan létfontosságú berendezések. Ezeket a fokozottabb biztonság érdekében egyes esetekben a generátor tengelyvéghez csatlakozó kisebb szinkrongenerátorral táplálják és a leálláshoz az olajnyomást akkumulátorból vett energiával lehet tartani. A segédüzem többi egységei, mint pl. zsilipmozgatásra szolgáló berendezések, daruk stb. rövidebb idejű tápláláskimaradásra kevésbé érzékenyek. E jegyzetben csak a hőerőmű bonyolultabb és a vízerőműhöz képest nagyobb igényeket támasztó segédüzemi berendezéseinek villamos vonatkozásaival foglalkozunk. Magyarországon egyébként is az erőműpark vízenergia-hányada 1 %-on aluli érték, Az atomerőművel kapcsolatban csak annyit jegyzünk meg e helyen, hogy a segédüzem villamosberendezéseinek vonatkozásában az ún. "létfontosságú" és "fokozottan létfontosságú" berendezések részaránya nagyobb, valamint az ezekkel szemben felállított üzembiztonsági követelmények is szigorúbbak. Lényegében az atomerőmű kazán nélküli hőerőmű, ahol a turbina részére a hőenergia szolgáltatást az atomreaktor - rendszerint hőcserélőn keresztül - nyújtja. A segédüzem villamosberendezésének felépítése, tehát - az előbb említett szigorítások figyelembevételével - a következőkben tárgyalt hőerőművi berendezésekhez hasonló, ezért az atomerőmű segédüzemének csak néhány különleges szempontjára térünk ki a 9.6 pontban.