Erdély-Székelyföld: Gyergyó és vidéke

ELŐSZÓ Mingig édes izgalommal lestem a felénk tévedőt. Megpróbáltam szóra bírni, mert aggódtam: csak a szülőföldem iránt érzett leírhatatlan szerelem az oka annak, hogy úgy látom-érzem a Gyergyói-medencét (a Grécestől Gyilkos-tóig, a Gyergyóremetére ügyelő Kereszthegytől borszékig, a csomafalvi - napot is sétáltató - Délhegytől Magas-Bükkig), amit csak érezni lehet, de hűen kifejezni nem. Még Orbán Balázs Árkádiámról szóló sorait is az illemtudó romantikus lelkületű vendég szavainak véltem. Ám jött két - Erdélyt, mint valami oltáriszentséget megmutató - ember: a fényképekkel láttató Váradi Péter Pál és az írók, költők, történészek búzájából pogácsát sütő Lőwey Lilla, hogy útravalóval lássa el az Erdélybe, annak gyönyörűséges tájegységeibe látogatót. Aki nem látta még e 800 méternél magasabban elterülő fennsík falvait, aki nem állhatott szóba embereivel, aki nem ivott borvizeiből és nem hallgatta végtelennek tűnő rengetegei suttogását, magáról is kevesebbet tud. Vissza TARTALOM Előszó 5 Térképvázlat történelmi háttérrel 11 Térképvázlat természeti háttérrel 23 Történelmi tükör: települések, templomok 43 Kitekintés a medencéből 85 Gazdálkodás - háziipar - népviselet 92 Pillanatképek - vallásos ünnepek 100 Bibliográfia 107 Tartalom 108