Énekelj, aranymadár (német lovag-költők antológiája)

TARTALOM Előszó 5 Névtelenek Enyém vagy... 17 Oly édes és vidító... 18 A hársak lombja foszlik... 19 Az erdő zöld pompában áll... 20 Ékes nyár, isten áldjon! 21 Úrnőm, víg legyen... 22 Jöjj, én kedvesem... 23 Nem búsulok ezután... 24 A hajnalcsillag már az égen... 25 Sírjál, szemem, sírj én lelkem... 26 Der von Kürenberg: Több mint egy éven által... 29 Ez a csillag a sötétben... 30 Mért küldesz bánatot rám... 31 Víg szerelemben... 32 Még nevendék szüzecske... 33 Az éjjel ágyad mellé osontam... 34 Ó, mennyit búslakodtam... 35 Elő hamar lovammal... 36 Az asszony és a sólyom... 37 Kegyetlen el ne válassz... 38 Késztet szívem keserve... 39 Szépséges asszony... 40 Ha egyszál ingben állok... 41 Álltam tegnap a bástyán... 42 Meinloh von Sevelingen: A választottam ifjú... 45 Jól élek én... 46 Vonzódom egy kegyeshez... 47 Oly hírt hallottam én... 48 Szolgálatomat fölajánlom... 49 Dietmar von Aist: Egy asszony áll magában... 53 Alszol, gyönyörű gyöngyöm? 54 Mi gyógyítja a bánatot? 55 A magas hársfa tetején... 56 Szép kegyesemnek hírnöke... 57 Elértem végre a célt... 58 Der burggraf von Regensburg: Magányom fűszere: szép hölgy... 61 Der burggraf von Rietenburg: Már, ha úgy akarja... 85 Spervogel Anonymus: Hallj udvari regét... 69 Engem az aggkor ijesztget... 70 A gazdag mily hetyke legény... 71 Tudod-e, mit tart a sün? 72 Jég vagy zápor essék... 73 Volt egyszer egy farkas... 74 Egy farkas sakkozott... 75 Egy farkas kolostorban élt... 76 A pokol nagy szemétverem... 77 A mennyben áll egy palota... 78 Hatalmas mindenek felett... 79 Krisztus tűrte a kínhalált... 80 Szent Húsvétra virradva... 81 Erdő növénye... 82 Spervogel: Ki tanácsot kér... 85 Igaz katonavirtus... 86 Ki ostobán barátot keres... 87 Szegénység, szörnyű csapás... 88 Dícsérjük ezt a kalászt... 89 Ha erkölcsös leány... 90 Heinrich VI. von Hohenstaufen: Méned homályba visz hát... 93 Ékes birodalomnál... 94 Friedrich von Hausen: Egy ékes szép személy... 97 Édes hivemtől válva... 98 Isten jósága mondhatatlan... 99 Sebzett szívem sajog... 101 Elgondolom... 103 Ha egyszer én megérhetem... 105 Borús vagyok, boldogtalan... 107 Szivemtől testem immár... 110 Lelkemben én... 112 Heinrich von Veldeke: Ki hölgyem előtt... 115 Izoldával kénytelen... 116 Midőn még élt... 117 Hiszen legyőzött... 118 Növelje Isten benned... 119 Gyötörjenek hét évig... 120 Rudolf von Fenis: Magamnak okoztam bánatot... 123 Dallal akartam elűzni... 124 Cserkészek az erdőn... 126 Albrecht von Johannsdorf: Egy nő meg én... 129 Kik útrakelnek... 132 Tudom, hogyan kél... 134 Akárkit is, ki mondaná... 136 Bernger von Horheim: Úgy érzem mindig... 139 Hazugságdal... 140 Heinrich von Rugge: Most útra kelek... 143 Hogy szép hölgyedről... 144 Mindig sugaras napokat... 145 Hartwig von Raute: A drága nőt, ha látom én... 149 Heinrich von Morungen: Úrnőm, adj sebemre írt... 153 Ily égi gyönyörben, örömben... 154 Ó jaj, mit ér... 156 Elbujdosás 158 Édes szép gyilkosom... 159 Rangos hölgyet szeretni ó mi dőre 160 Úgy jártam én, mint a balga gyermek 161 Ó jaj nekem... 163 Szomorú tekintet, keserű bánat... 165 Reimar von Hagenau: Szivem mindenünnen... 169 Azt mondják, itt van újra... 171 Ne kérdjétek minduntalan... 173 Csak zengem és panaszlom... 175 Nékem tanácsot ki ad? 177 Szerelem mozgolódik bennem 178 Jó hírnököm, menj sietve... 179 A naptól, hogy enyém... 181 Hartmann von Aue: Köszöntnek néha rám... 185 Ki életében sohase... 186 Régen szolgálom őt... 187 Most útra kelek... 188 A kereszt kér... 189 Mily gyönyörűek... 191 Részlet a "Szegény Henrik"-ből 193 Wolfram von Eschenbach: Karma éle felhőkbe tép... 203 Májusban... 205 A "Parzival" bevezetése 207 Gottfried von Strassburg: Részletek a "Tristan és Isot"-ból Költők seregszemléje 217 Az istenítélet 224 Walter von der Vogelweide: A hársfaágak csendes árnyán 233 Hogy a nyár megérkezett... 235 A tél minekünk míly kárt okozó... 237 Nő, pompás alkotásu lény... 238 Koszorúmat meg ne vesd... 240 Hajnali dal 242 Egy nőnél mi kevesebbet... 246 Sínylette sok madár... 248 Remény volt bennem... 249 Ó, boldog óra... 250 Ó jaj, világ... 251 Egy kőre ültem... 252 Oly széles vagy, oly hosszú vagy, én Istenem... 253 Hej! nevethet Rómában 254 Ó jaj, Némethon... 255 Hajtogatták nekem a vének... 257 Indulnék... 259 Ó jaj, hogy eltünt minden... 260 Búcsú a világtól 262 Egy bölcs elém tárta... 264 Ulrich von Lichtenstein: Részlet "A hölgyeknek való szolgálattétel"-ből 269 Üdvöm javára váljék... 285 Táncóra 289 Neithart von Reuental: Puszta sík volt idáig a rét csak... 293 A fák tar ága szürke... 296 Elmúlt a kietlen tél... 297 Szökell egy aggnő... 299 Nagy a május hatalma... 300 "Énekelj, aranymadár" 302 Wernher de Gartenaere: Részletek a "Meier Helmbrecht"-ből 307 Tannhäuser: Tél múltán 317 Johannes Hadlaub: Gyermeki szerelem 323 Klara Hätzlerin: Az én szemem... 327 Legdrágább lány... 328 Az elválás megsebzett 329 Hugo von Montfort: Már alkonyul 333 Oswald von Wolkenstein: Vénség panasza 337 A kötet költőiről 341