Emlékek

Abonyi Lajosnak, - családi nevén: Márton Ferencznek - a kitűnő regényirónak életében alig van valami romantika. Szelid, becsületes és józan egyénisége szinte ellentétben látszott állani minden regényességgel. A külső embert nem vette körül semmi rendkivüliség. Élete folyása csöndes, nyugalmas, majdnem idylli. - ő maga, még irodalmi értelemben is, mindvégig szerény, érzékeny, gyöngéd. Erős, zömök alakja inkább a mezei gazdát árulta el, mint az irót. Napbarnított, piros arcza majd kicsattant az egészségtől. Gyermekéveit szülőhelyén, Kis-Terenyén, Nógrádmegyében töltötte, a mátravidéki palóczság közt, honnan szülői a pestmegyei Cserhát egyik szép fekvésű falujába, Gombára költöztek, majd néhány év mulva Abonyban vásárolt birtokukon telepedtek le végkép.