Emberi jogok egy új korszak határán

A huszadik század végén az emberi jogok nemzetközi védelmét számos kihívás éri. Olyan problémákról van szó, amelyek felvetődéséhez, vagy legalábbis új összefüggésbe kerüléséhez a hidegháború megszűnése vezetett el. Az ENSZ 1993 nyarán tartott emberi jogi világkonferenciája a kelet-nyugati szembenállás elmúltával a világ észak-déli megosztottságát demonstrálta, újra éledt az érdeklődés a globális problémák és az emberi jogok harmadik generációja, így elsősorban a fejlődéshez való jog iránt. Ugyancsak a kelet-nyugati ellentét megszűnése vezetett el az emberi jogok összeurópai védelmének problémájához, az ezzel foglalkozó intézmények (Európa Tanács, EBESZ, Európai Unió) együttélésének kérdéséhez. Az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás fejlődése szoros összefüggésben áll a jogi értelemben nem kötelező nemzetközi normák egyre szaporodó számával és ez az európai intézmények közül elsősorban az EBESZ tevékenységével van követlen kapcsolatban. Az emberi jogok számos elméleti dilemmája pedig Kelet- és Közép-Európa átalakulásával került új fénybe, például, hogy miként viszonyulnak egymáshoz az átalakulás olyan kulcskategóriái, mint az emberi jogok és a politikai demokrácia, avagy a piac és az emberi jogok és fontos kérdés az is, hogy milyen problémákat vet fel a nyugati tradíciókra építő Emberi Jogok Európai Egyezményhez való csatlakozás. A szerző az előbbi kérdések nemzetközi jogi, jogelméleti és politikatudományi vizsgálata mellett felvázolja az emberi jogok nemzetközivé válásának perspektíváit is. TARTALOM: Előszó 7 Köszönetnyilvánítás 9 Az emberi jogok nemzetközi védelmének fejlődése 11 A globális problémák kihívása és az emberi jogi válasz: a "harmadik nemzedék" 28 Az emberi jogok összeurópai védelmének problémái a hidegháború elmúltával 84 A puhaegyezmények problémái és az emberi jogok védelme 151 Kelet-Közép-Európa: az egyidejűség dilemmája és az emberi jogok 168 Zárszó 213 Felhasznált irodalom 216