Elméletem ősműveltségünkről

ELŐSZÓ Itt is csak azt kívánom különösen kiemelni, hogy amit itt elmondok, az a lehető legrövidebb elmondás csupán, a szükséges bizonyító adatok fölsorolása nélkül, de amely adatok az ŐSMŰVELTSÉG című művemben fölsorolvák. Amely művem azonban, anyagiak hiánya miatt, már több mint tíz éve kiadatlan feküszik. Az ezernyi nyelvi, néprajzi s embertani meggyőző bizonyítékok közül itt most csak ez apróságot : A görögben anemosz=szél. Ebből lett a latin-olasz anima=lélek. Világos tehát, hogy a magyar szél szóból lett a német Seele=lélek. Hiszen szél szavunkból származik nemcsak szellő, hanem a szintén lélek jelentésű szellem szavunk is, de amely régebbi nyelvünkben még szellet-nek hangozott. Az időt, esztendőt minden nép örökkön haladó, járó valamiként fogta föl. Ezért például a szláv hoda=jár igéből lett a szintén szláv hodina, godina=év, esztendő. Világos tehát, hogy a magyar jár igéből lett a német Jahr=év, esztendő.