Egyenes labirintus

Minden könyv azért születik meg, hogy valamiképpen rákérdezzen saját létére. A kötet írásai a szerző komparatisztikai tárgyú munkáinak gyűjteményét adják: az utóbbi évek ez irányú kutatásainak eredményeként. A könyv hátterében valójában két évtizedes tudományos munka áll részben az összehasonlító irodalomtudományi kutatás, részben a lírakutatás terén. A könyv a komparatisztika olyan elméleti kérdéseire keresi a választ, mint a kulturális közvetítés, a többnyelvűség, az interdiszciplinaritás, az intermedialitás és a műfordítás problémája, vagy olyan metatudományos kérdésekre, mint a komparatisztika és hermeneutika viszonya. Az Egyenes labirintus miközben a komparatisztikát transzverzális hivatottságú diszciplínaként, a metszéspontok tudományaként gondolja el olyan életműveket vesz számba, melyek elméleti vagy irodalomtörténeti vonatkozásban (Jean Starobinski, Gyergyai Albert, Gara László) vagy éppen költői teljesítményükkel (Pilinszky János, Lorand Gaspar, Weöres Sándor) váltak a kultúrák közötti közvetítés eminens példáivá. Eközben arra kérdez rá, hogy az általuk ránk hagyományozott klasszikus örökség mennyiben mutatkozik mai irodalomértésünk számára is aktuálisnak, kanonikusnak, s mennyiben látszik perspektivikusnak a jelenkori komparatisztikai kutatások számára. Ma Magyarországon komparatisztikával foglalkozni valódi szellemi kihívás. Éppen ezért van értelme, van tétje, nem pusztán létjogosultsága. E tudományterület éppen igyekszik újraszituálni, újraérteni, újragondolni saját magát, más szóval megújulni. Ehhez szeretne hozzászólni a maga módján ez a könyv, inkább kérdésirányokat kijelölve, mintsem válaszokat keresve.