Egy hercegnő emlékezik

A társadalom legmagasabb régióiban, a nagyúri pompa és luxus körülményei közt zajlik, és egy olyan társadalmi réteg - a magyar arisztokrácia - életmódjába, szokásaiba enged bepillantást, amely immár közel fél évszázada letűnt történelmünk színpadáról. Ilyen értelemben tehát izgalmas tudósítás a múlt eddig föltérképezetlen tájékáról, fontos adalék a minél teljesebb nemzeti önismerethez. De nem mindennapi fordulataiban sem: Odescalchi Eugénie hercegnő hosszú élete során - még a múlt században született és a 80-as évek derekán halt meg - olyan utat járt be, melyben az emberi sors forgandóságának antik-tragikus felfogása ölthetne testet: ez az út a császári udvar és a főúri kastélyok mesebeli világától a nincstelenség - a fűtetlen szoba és a krumpliföldeken böngészett ennivaló - keserves valóságáig vezetett, mégsem peszimizmust sugall, hanem az emberi tartás és méltóság megőrzésének fölemelő tanulságát. Ezért érdemes rá Odescalchi hercegnő, hogy élete ne merüljön feledésbe, írása ne maradjon olvasatlanul.