Don Gesualdo mester

A Don Gesualdo mester összefoglalja mindazt, amit Verga a vagyonszerzés, a ,,roba" körüli körtáncból már korábban is megjelenített. A regény főhőse, Gesualdo ,,mester", fékevesztett igyekezettel szerzett vagyona révén ,,úr" lesz. Az elszegényedett ,,don"-ok befogadják vagyona miatt, de a paraszti szerzés farkas erkölcse és a ,,fenn az ernyő, nincsen kas" nemessége között nincs egyetlen olyan semleges terület sem, amely a hősök szeretetigényének kedvezhetne. Verga nagyszerű történelmi éleslátással ábrázolja azt a konfliktust, amely az Itália egységéért kompromisszumot kötött polgárság és nemesség között feszül. Don Gesualdo sorsa jelképszerűvé válik, amikor kénytelen belátni: a ,,roba" immár végzetesen szembefordítja mindazokkal az eszményekkel, amelyek a népre támaszkodó polgárságot vezették a Risorgimento önfeláldozó küzdelmeiben. Verga társadalomkritikája, noha számos ponton érintkezik a romantikus antikapitalizmussal, egészében véve mégis túlmutat rajta: történelmileg indokolt pesszimizmus sem csábítja a jelenségek romantikus felnagyítására vagy naturalista szimbolikára. Ábrázolásmódja, a valóságban való írói erőszaktevés látszatának kerülése - az ábrázolás tendenciózusságának tudomásulvétele mellett - megóvta attól, hogy saját pesszimizmusának csapdájába essék.