Dinoszauruszok Magyarországon

Ezzel a címmel jelent meg Ősi Attila paleontológus első kötete, amely egy 85 millió évvel ezelőtti világba kalauzolja az olvasót. (GeoLitera) A szerzőt a 90-es évek végén már komolyan foglalkoztatta, hogy a mai Magyarország területéről miért nem kerültek elő dinoszauruszok és más őshüllők csontjai. "Azt gondoltam, talán azért, mert senki sem kereste őket igazán. Hamarosan beigazolódott, hogy ez valóban így van." Ősi Attila 2000-ben fedezte fel az iharkúti lelőhelyet, az elmúlt tizenegy évben több ezer csont került napvilágra a területen. Összesen harminc faj, köztük hat dinoszaurusz, növényevő krokodil, teknős, béka, repülőgyík, madár fosszíliáit tárták fel a területen. A mai Bakony, a Tethys-óceán nyugati végében létezett késő kréta kori szigetvilághoz tartozott, amely sok tekintetben a mai indonéziai szigetvilágra hasonlított. Ősi szerint a térségnek egyedi élővilága volt. "Szinte biztos, hogy ez egy elszigetelt terület volt, alapvetően vizes élőhely gázlókkal, rétekkel, erdőkkel. A pollenmaradványok tanúsága szerint szubtrópusi növényzet borította a térséget." A lelőhelyről három növényevő és három ragadozó dinoszaurusz-faj ismert. Növényevő volt a 4,5 méteres magyar páncélos dinoszaurusz, a Hungarosaurus tormai. Itt került elő az "ázsiai bevándorló", a kis szarvval és jellegzetes papagájcsőrszerű szájjal rendelkező, másfél méter hosszú, 25-30 kilogramm testsúlyú növényevő dinoszaurusz, az Ajkaceratops kozmai, amelyről 2010-ben jelentetett meg Ősi Attila szerzőtársaival tanulmányt a Nature folyóiratban. Élt a "Bakonyban" egy Rhabdodontida-dinoszaurusz, amely 2-2,5 méter hosszú, a hátsó két lábán járó növényevő volt, fogkoronáit függőleges irányú barázdák tették jellegzetessé. A Rhabdodontida-csoport kizárólag Európában fordul elő, s a jelek szerint az iharkúti e család legősibb formáját képviseli. Ami a ragadozókat illeti, az egyiket, egy Tetanurae theropoda dinoszauruszt, amely szárazföldi csúcsragadozó volt, kizárólag a fogak alapján ismerik a lelőhelyről. Néhány csont alapján ismerik a két lábon járó Abelisauridae theropoda csoporthoz tartozó dinoszauruszt. Kizárólag Iharkútról ismert a kis termetű, maximum pulykaméretű, feltehetően tollas dinoszaurusz, a Pneumatoraptor, amelynek neve a csontokban levő üregekre utal, ezeket légzsákok tölthettek ki. A repülőhüllők közül szintén csak a Bakonyból ismert az Azhdarchidae-családba sorolt "bakonyi sárkány", a Bakonydraco galaczii, amelynek számos állkapocseleme, végtagcsontja, csigolyája került elő.