DSM-5 diagnosztikai klasszifikációs rendszer

A DSM-5 diagnosztikai klasszifikációs rendszer kezelhető formában mutatja be a pszichiátriai zavarok DSM-5 klasszifikációját, valamint az azok azonosításához szükséges diagnosztikai és statisztikai BNO-9 és BNO-10 kódokat. Az első részben a pszichiátriai zavarok DSM-5 klasszifikációs rendszerének bemutatásakor a zavarok diagnosztikus csoportjait ugyanabban a sorrendben ismertetjük, ahogyan a DSM-5-ben szerepelnek, az Idegrendszer fejlődési zavaraitól kezdve az Egyéb mentális zavarokig bezárólag. Az egyes diagnosztikus csoportokon belül a zavarokat szintén ugyanabban a sorrendben soroljuk fel, ahogyan ez a DSM-5-ben szerepel (Csakúgy, mint a DSM-5 esetében, a klasszifikációban szerepel a Gyógyszer kiváltotta mozgászavarok és gyógyszerek egyéb nem kívánatos hatásai, valamint az Egyéb klinikai figyelmet igénylő állapotok rész is). Ezt követően a könyv abc-sorrendben felsorolja a DSM-5-ben szereplő diagnózisokat, valamint ezek BNO-9 és BNO-10 kódjait. Az alfabetikus felsorolás után két külön, numerikus sorrendbe állított felsorolás következik, a DSM-5-ben szereplő diagnózisok BNO-9, illetve BNO-10 kódjainak megfelelően. A könyv az olvasók többféle tábora számára is hasznos lehet, így a számos területről érkező klinikusok, köztük pszichiáterek, háziorvosok, pszichológusok, szociális munkások, pár- és családterapeuták és más olyanok számára, akik mentális zavarban szenvedő emberek klinikai ellátásával foglalkoznak. Hasznos mű továbbá azok számára, akik egészségügyi központokban és klinikákon a kódolást végzik, és akik azért felelősek, hogy az egyes klinikai figyelmet igénylő zavarok esetében megadják a helyes kódot. Emellett hasznos lehet a biztosítótársaságok számára, ahol fontos a megfelelő kódok alkalmazása annak eldöntéséhez, hogy az ellátásban részesülő személy jogosult-e a kezelt állapot ellátásának megtérítésére. Azok is hasznosnak találják majd a könyvet, akik egyes konkrét esetek ellátási vagy minőségbiztosítási szempontból történő áttekintésével foglalkoznak. Végül az országos vagy megyei szintű közösségi mentális egészségügyi ellátással foglalkozó szervezetek sokszor csak konkrét mentális betegségekben, például szkizofréniában szenvedőkre korlátozzák szolgáltatásaikat a többi diagnózis, például a személyiségzavarok kizárásával. Így minden egyes kódnak és a hozzá kapcsolódó zavarnak fontos adminisztratív jelentősége van.