Csillogás és katasztrófa

A múlt évezred utolsó évtizedében fogalmazódott meg a szerzőkben, hogy meg kellene írni a szombathelyi zsidóság történetét. Akkor még nagyon más idők jártak, a rendszerváltás körüli években valódi kulturális és politikai érdeklődés mutatkozott az addig tabunak számító honi zsidóság története iránt. Rapid gyorsasággal láttak napvilágot, részben reprint kiadványok, részben izraeli/zsidó szerzők művei és természetesen újonnan készült alkotások is, amelyek a kialakult hiányt kívánták megszüntetni. Sikerrel. Miközben beindult egy alapos kutatómunka is, amelynek gyümölcseit évek múlva már olvashatták az érdeklődők. Számunkra komoly ösztönz erőt jelentett A zsidó Budapest. Emlékek, szertartások, történelem című legendás két kötetes mű még 1995-ból. Komoróczy Géza és tanítványai közös alkotása, amelyben újszerű módon reprezentálták a fővárosi zsidóság történetét és az országban betöltött szerepét. Az időbeliséget és a térbeliséget, a tradíciót és a változást, a múltat és a jelenlétet próbálták egyszerre megjeleníteni. Tetszett ez a településtörténeti megközelítés, amely újragondoltatta az addig hitt, vélt tudásunkat. Mindenesetre a mű a vidéki kutatók számára mind a mai napig meghaladhatatlan lett, de mintának, példaképnek tökéletes. Az elmúlt évtizedekben divatos lett a judaisztikai téma, küllemében és belbecsében is számtalan jobb-rosszabb, értékes és sok új információt tartalmazó mű látott napvilágot a vidéki zsidóságról. A legtöbb alkotója amatőr történész, akik öntudatlanul is a középkori zsidó emlékezet egyik klasszikus válfaját művelték a Memorbuchot, és olyan zárt közösségként jelenítették meg a helyi zsidóságot, amely a valóságban ritkán, vagy sohasem létezett. Mi szerettük volna elkerülni ezt a csapdát. Azért sem kívántunk ilyen vegyes tartalmú emlékkönyvet összeállítani, mivel már készítettek ilyet Izraelben a megyéről (1974). Hitközségtörténetet sem kívántunk alkotni, annál is inkább, mert erre elegendő forrásanyag nem állt rendelkezésükre. Sajnos a szombathelyi zsidó szervezetek levéltári anyagai döntő többségében megsemmisültek a második világháború forgatagában, bár ismerve egy-két vidéki hitközség előkerült iratanyagát, jegyzőkönyveit (Kőszeg, Kaposvár), sok-sok attraktív információ nem olvasható ki belőlük. Azok inkább vagy értelemszerűen pénzügyi döntésekről, elszámolásokról szóltak, a belső vitákról és a környezettel való eltérésekről, konfliktusokról kevés tudható meg belőlük. Eredetileg egy könyvben kívántuk közreadni a tudományos kutatásra épülő népszerűsítő művünket, amit elsősorban a vasi megyeszékhely múltja, valamint a zsidóság története iránt érdeklődőknek ajánlunk, de anyagtorlódás, pontosabban a bőség miatt most csak a vállalkozás első kötetét tarthatja kezében a tisztelt olvasó. (Részlet a bevezetőből)