Cseh nyelvkönyv - csoportos és magántanulásra (Tanuljunk nyelveket! - 38 ábrával)

Ismertető: A cseh nyelv a szláv nyelvek nyugati csoportjába (cseh, szlovák, lengyel, szorb) tartozik. A cseh irodalmi nyelv nagyon korán kezd kifejlődni. Első kísérletei a 9-11. század közepéig a Cirill és Metod hittérítők által a Nagy-morvabirodalomban használt délszláv eredetű ószláv nyelvhez fűződnek. Később (Magyarországhoz hasonlóan) náluk is a latin lesz az egyház és a közigazgatás nyelve. A latin mellett azonban a cseh nyelv is erőteljesen és hamar érvényesül. Főként a 14. század közepén létesített Károly-Egyetem szilárdítja meg helyzetét. Prága mint az ország gazdasági, hatalmi központja, már addig is igen nagy szerepet játszott a cseh nyelv történetében. Így a cseh irodalmi nyelv a központi fekvésű középcseh nyelvjárásból fejlődik ki. A 15. század elején a tudós Husz János a legmodernebb tudományos követelményeknek megfelelő (minden hangot egy betűvel jelölő) helyesírási reformot hajtja végre a cseh nyelvben. Ez még jobban hozzájárult a cseh irodalom virágzásához a 15-16. században.- További ismertető: "Belelapozás". - - - - Tartalom: Előszó 3 Hangtani bevezetés 5 A cseh betűsor Mit írunk a magyartól eltérően? A magyarból teljesen hiányzó hangjelölések Mit ejtünk a magyartól eltérően? Magánhangzónak számító mássalhangzók Mássalhangzók az e, i, í magánhangzók előtt Kemény és lágy hangzók Mássalhangzók Mássalhangzók hasonulása Hangsúly 1. lecke 10 A cseh főnév alakja s jelentése A to névmás A co, kdo kérdő névmás A je kapcsolószó Kérdő mondattá alakítás A ne, neni tagadószók 2. lecke 12 Szórend Kérdő mondattá alakítás A főnevek neme 3. lecke 15 A főnevek többesszáma Az -i rag előtti lágyulás Az e hang kiesése hímnevű főnevekben 4. lecke 17 A főnevek többes száma A magyar "egy" névelő fordítása A 2, 3, 4 számnevek mellett álló főnevek 5. lecke 20 Általános tudnivalók a melléknevekről A melléknév helye a mondatban A sorszámnevek alakja 6. lecke 23 A melléknevek és melléknévi alakú névmások többes szám alanyesete Csak többes számban használatos főnevek 7. lecke 26 Nyelvtani táblázatok 8. lecke 29 A ja, ty személyes névmások elhagyása A vy személyes névmás használata A ne tagadószó írása Foglalkozást jelentő hímnemű főnevek nőnemű alakjai Az -an végű hímnemű főnevek t. sz. alanyesete Melléknévképzés nemzetnevekből Megszólítási formák Családi nevek nőnemű alakjai 9. lecke 34 Főnévi igenév A jelen idő végződései A -sky végű melléknevek határozószava Alanyesettel egyező tárgyesetek 10. lecke 37 Anyagnevek Határozószóképzés 11. lecke 40 Hangváltakozás az igéknél Alanyesettel nem egyező tárgyesetek A tárgyeset kérdő szavai A se, si visszaható névmások A ruce típusó kettős számú alakok A ze kötőszó 12. lecke 44 Alapvető tudnivalók a főnévragozásról Elöljárószók A my, nás, námi alakok A fici-feknu ige ragozása 13. lecke 49 A melléknevek tárgyesete A jiti, jeti, zaciti igék jelen ideje 14. lecke 52 Nyelvtani összefoglaló táblázatok 15. lecke 56 Hangváltozás az elöljárós esetben A főnevek e. sz. elöljárós esete Elöljárós esetet vonzó elöljárószók Általános alanyú szerkezetek 16. lecke 60 A miti-mám ige ragozása és használata A zádny névmás A musim ige ragozása és használata A védéti-vim, vziti-vezmu és moci-mohu igék ragozása Tárgyeset mint időhatározó 17. lecke 65 Felszólító mód A psáti, clsti, chtiti igék ragozása 18. lecke 68 Melléknevek e. sz. elöljárós esete A főnevekből képzett melléknevek leggyakoribb képzői A személyes névmás 3. személyének többes szám tárgyesete 19. lecke 72 A főnevek t. sz. elöljárós esete Melléknevek t. sz. elöljárós esete 20. lecke 76 Összefoglaló nyelvtani táblázatok 21. lecke 80 Múlt idő alakja Múlt idő képzése Múlt idő tagadása 22. lecke 84 Múlt idő képzése Hangcsere a nésti-típusnál Hangcsere a minouti-típusnál Hangcsere a sednouti-típusnál Hangcsere a kétszótagú igéknél A múlt idő szórendje 23. lecke 87 A byti ige jövő ideje A jsem rád kifejezés A -li szócska használata A személyes névmás 3. személyének e. sz. részeshatározó-esete Megszólító eset A podivaná-típusú melléknévi alakú főnevek 24. lecke 91 Folyamatos, befejezett igék Ez igék jövő ideje A sobé, si alakok A mne, mé alakok 25. lecke 96 Befejezett és folyamatos igék A po- igekötős jövő idők Személytelen mondatok 26. lecke 100 Összefoglaló nyelvtani táblázatok 27. lecke 103 Részeshatározó eset A részeshatározó eset végződése 28. lecke 107 Melléknevek fokozása Melléknevek felsőfoka A jako, mez kötőszók A felszólító mód körülírt alakjai Az igekötők használata 29. lecke 112 Melléknevek e. sz. részeshatározó esete A proti, nnproti elöljárószók Némely ige részeshatározó esetes szerkezete A határozószók fokozása 30. lecke 116 Főnevek t. sz. részeshatározó esete Melléknevek és melléknévi alakú névmások t. sz. részeshatározó esete A jim névmási alak 31. lecke 120 Birtokos névmás és ragozása A 3. személyű birtokos névmás Birtokos melléknév A Nováci - Novákovi kifejezések 32. lecke 127 33. lecke 129 A főnevek e. sz. birtokos esete A puszta birtokos eset használata A birtokos esettel járó leggyakoribb elöljárószók Tagadó igealak utáni tárgy 34. lecke 135 Melléknevek e. sz. birtokos esete Feltételes mód 35. lecke 140 Főnevek t. sz. birtokos esete Melléknevek t. sz. birtokos esete Határozatlan számnevek és a 5-nél nagyobb számnevek főnévi kapcsolata 36. lecke 146 Eszköz- (társ)határozó eset A főnevek e. sz. eszközhatározó eset végződései Melléknevek eszközhatározó esetei Eszközhatározó esettel járó elöljárószók 37. lecke 151 Főnevek többes szám eszközhatározó esete Melléknevek t. sz. eszközhatározó esete Szenvedő múlt idejű melléknévi igenév Igei főnevek Igei melléknevek Néhány ige eszközhatározó esetes szerkezete 38. lecke 156 Tőszámnevek Határozatlan számnevek Tőszámnevek kapcsolata főnevekkel Sorszámnevek ragozása 39. lecke 162 Hímnemű főnevek ragozási áttekintése 40. lecke 167 Ismétlő 41. lecke 170 Tárgyas és tárgyatlan igék Cselekvő és szenvedő igei szerkezetek A szenvedő múlt idejű melléknévi igenév 42. lecke 175 A nőnemű főnevek ragozási áttekintése Kicsinyítő képzők 43. lecke 180 Határozói igenevek Határozói igeneves szerkezetek Köznyelvi hangtani jelenségek 44. lecke Az -n, -e végződésű hímnemű főnevek ragozási mintái 45. lecke 191 A neb, méls alakok A semleges főnevek ragozási mintái 46. lecke 196 A melléknevek ragozásának áttekintése 47. lecke 201 A nebof alak Idegen szavak ragozása Tulajdonnevek ragozása Latin és görög eredetű nevek ragozása 48. lecke 206 Igeragozás áttekintése 49. lecke 211 Ismétlő 50. lecke 214 Melléknevek fokozása Határozószók fokozása 51. lecke 219 Elöljárószók áttekintése 52. lecke 224 Kötőszók áttekintése Rövidítések 53. lecke 227 Képzők áttekintése 54. lecke 233 Nagy kezdőbetűk használata 55. lecke 237 Szemelvények 240 Nyelvtani összefoglalás 253 Mássalhangzók 253 Magánhangzók 253 Hangváltakozások 254 Hangkiesés, hangbetoldás Alaktan. Szófajok. Általános tudnivalók 259 Hímnemű főnevek ragozása 261 Nőnemű főnevek ragozása 263 Semleges főnevek ragozása 264 Melléknév. Ragozás 265 Névmás. Személyes névmások 267 Egyéb névmások 269 Számnevek 271 Ige 272 Igeosztályok 273 Rendhagyó igék 274 Összetett igei alakok 278 Szenvedő igealakok 279 Határozószó 280 Elöljárószó 281 A gyakoribb elöljárószók magyar jelentése 282 Kötőszó 283 Indulatszó 284 Kísérő szövegek szókapcsolatainak magyarázata 285 Magyar gyakorlatok cseh megfejtése 289 Cseh-magyar szójegyzék 298 Magyar-cseh szójegyzék 333 Nyelvtani szakkifejezések jegyzéke 345 Személynevek jegyzéke 346 Felhasznált forrásmunkák 347