Csángómagyar falvak I-III.

A 250 települést bemutató mű első kötetében 94 településről esik szó. A földrajzi behatárolás és jellemzés után nagyjából időrendben következnek az adatok, melyek kiterjednek a település korai okleveles említéseire, a lélekszám, a nemzetiségi és vallási viszonyokra, a foglalkozási tagolódásra, megélhetési lehetőségekre, olykor nyelvjárási jellegzetességekre is. A feldolgozott terület nem a szoros, hanem a tágabb értelemben vett Moldvát öleli föl. Benne vannak azok az észak-moldvai egykor volt magyar falvak is, amelyeket a 18. század végétől az első világháborúig Bukovina területén tartottunk számon, és Moldva városai is, Aknavásártól Bákóig. Eddig senki nem csinált még ilyen áttekintést, pedig másfélszáz éve érlelődik rá az igény. A 2007-ben elhunyt Szerző és Tánczos Vilmos fotóival. A 250 települést bemutató mű második kötetében 91 településről esik szó. A földrajzi behatárolás és jellemzés után nagyjából időrendben következnek az adatok, melyek kiterjednek a település korai okleveles említéseire, a lélekszám, a nemzetiségi és vallási viszonyokra, a foglalkozási tagolódásra, megélhetési lehetőségekre, olykor nyelvjárási jellegzetességekre is. A feldolgozott terület nem a szoros, hanem a tágabb értelemben vett Moldvát öleli föl. Benne vannak azok az észak-moldvai egykor volt magyar falvak is, amelyeket a 18. század végétől az első világháborúig Bukovina területén tartottunk számon, és Moldva városai is, Aknavásártól és Bákóig. Eddig senki nem csinált meg ilyen áttekintést, pedig másfélszáz éve érlelődik rá az igény. A 2007-ben elhunyt Szerző által készített térképekkel és Tánczos Vilmos fotóival. A 3., záró kötet 105 faluleírást foglal magában, és sok faluhoz képeket is beválogattunk, Tánczos Vilmos professzor fotóiból. A behajtogatott térkép egész Moldvát ábrázolja, a szerző skicce nyomán Sasi Attila készítette el. Az utószó és a falvak mai állapotának leírása Gazda Klára munkája. A zárókötet mindhárom könyv faluneveinek mutatóját is tartalmazza magyar és román nyelven.