Csak azért is iskola

Egyszer volt, hol nem volt, voltam egyszer egy végzős, majdnem az Életre felkészített és útra bocsátott fiatal felnőtt. Na nem volt az, az Üveghegyen és az Óperenciás tengeren túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, ám MEZŐTÚRON, a TELEKI-ben. Nem volt az olyan messze, ma sincs távolabb attól, ahonnan származom és ahol ma élek. GPS-szerint 50 kilométer. Képzeljétek, megismertem ott azt az embert, aki megtalálta és azóta is birtokolja a fából vaskarikát. Ő, nem csak egy egyszer volt, hol nem volt, hanem ma is létező lótó-futó, olykor odamondogató, komor, elrévedő tekintetű, haragos-vidám, mindig tenni vágyó akarnok. Egy minden lében kanál népzenés, ország-világ járó, matek-dráma tanár. És ő, a nem csak egy egyszer volt, hol nem volt, hanem a ma még mindig létező matek-dráma tanár, összefoglalta magát egy könyvben, nekünk. De azok akik már egyszer voltak diákjai és akik még nem voltak diákja, sőt azok, akik őt a lótó-futó, még mindig létező pedagógust, barátot, az 5 lányt nevelő apát ismerik, és mindazok, akik elolvasva a könyvét majd megismerik, remélem ugyanúgy látják, ugyanazt látják mint én: ő az, aki remélem, nem csak egyszer volt, hol nem volt, nem az Óperenciás tengeren túl, ahol ahol a kurta farkú malac is túr, hanem itt közöttünk él: Mezőtúron: Achs Károly, a matematika és dráma pedagógus. Nyisd ki az ajtód, tárd ki az ablakod, mert nem csak egyszer képes bekopogtatni hozzád, kézen fogni és szaladni veled a Szomorúság elől. Hanem fejezetenként. Na nem messzire, az Óperencián túlra csak ide Mezőtúrra, a Telekibe, az ő Négyszögletű Kerek Erdőjébe: amit most beletett ebbe a könyvbe és ha Te is elolvasod, beköltözhetsz hozzánk. Mi már birtokoljuk a fából vaskarikát. Csajbók Csilla