Büntetésipar - A nyugati stílusú gulagok felé

Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. FÜLSZÖVEG "Figyelemfelhívásnak szánom ezt a könyvet..." - írja a műről Nils Christie norvég jogász, szociológus, az Oslói Egyetem kriminológiaprofesszora, aki az elmúlt évtizedekben a "börtönbüntetés" filozófiai és szociológiai kérdéseit kutatta. Arra hívja fel figyelmünket, hogy a büntetések napjainkban sokkal valóságosabb veszélyt jelentenek, mint maguk a bűntettek. Első hallásra talán kicsit mosolygunk ezen az állításon, hiszen a legkézenfekvőbb megoldás, ha társadalmunk bűncselekményt elkövető tagjait jó hosszú időre bebörtönözzük, társadalmon kívülivé tesszük. Ez is egyfajta bűnmegelőzés. A kérdés csupán az: a börtönbüntetés - túl a szabadságelvonás okozta fájdalmon - valóban hatékony megoldás-e a bűnözés kezelésére? Valóban megoldás lehet-e a társadalmi és gazdasági változások következményeinek (árnyoldalainak) kezelésére? Olyan jelenségekére, mint a jövedelemhez, a vagyonhoz vagy a fizetett munkához való egyenlőtlen hozzáférés. A szerző magyarul 1991-ben megjelent A fájdalom korlátai című művében arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a büntetésben megnyilvánuló erőszak csak a társadalom tehetetlenségét fejezi ki. E tézisen alapul a Büntetésipar mondanivalója is, érvrendszere és a vizsgált területek azonban félelmetesen új dimenziók felé kalauzolják olvasót. A számos "nehéz" adatot és elemzést egyszerűen és könnyed stílusban mutatja be, így nemcsak a szakemberek, az egyetemi hallgatók, de az érdeklődő laikusok számára is igazi olvasmányvéleményt nyújt. Akár egyetértünk mondanivalójával, akár kritikával illetjük, ez egy olyan könyv, amely megmozgatja az olvasó fejében a fogaskerekeket. Nem lehet nem beszélni róla, minden büntetőjogásznak és kriminológusnak kötelező olvasmány. Vissza TARTALOM ELŐSZÓ A HARMADIK ANGOL KIADÁSHOZ 11 Első fejezet. HATÉKONYSÁG ÉS MÉLTÁNYOSSÁG 13 Második fejezet. ISTEN SZEME MINDENT LÁT 18 2.1. Egyedüllét 18 2.2. Az idegen 19 2.3. Ahol nincsenek bűncselekmények 20 2.4. Kifogyhatatlan utánpótlás 22 Harmadik fejezet. BÜNTETÉSFÖLDRAJZ 24 3.1. A szenvedés térképei 24 3.2. Nyugat-Európa 25 3.3. Közép- és Kelet-Európa 27 3.4. Észak-Amerika 31 3.5. Közép- és Dél-Amerika 36 3.6. A gondolati sémák jelentősége 38 Negyedik fejezet. MIÉRT VAN OLYAN KEVÉS RAB? 41 4.1. Találkozás a hegyek között 41 4.2. A szenvedésre várva 44 4.3. Azok a régi szép idők - borzasztóak voltak 46 4.4. Politikai azonosulás 49 4.5. Baltikum - válaszút előtt 55 4.6. Felülről diktált tolerancia 55 4.7. A jóléti államok bizonytalan jelene 59 4.8. Meddig tart még? 61 Ötödik fejezet. MIÉRT VAN OLYAN SOK RAB? 66 5.1. A népességfelesleg 66 5.2. Életlehetőségek 68 5.3. A kábítószer-ellenes harc mint osztályharc 70 5.4. Európa-erőd; nyugati hadosztály 76 Hatodik fejezet. AZ OROSZ ESET 80 6.1. A hazatérő 80 6.2. Termelő börtönök 81 6.3. Raktáron 83 6.4. Tébécé 85 6.5. Ellenőrök 87 6.6. További veszélyforrások 89 Hetedik fejezet. AZ USA - A TRENDCSINÁLÓ 93 7.1. Mert megdorgálja az Úr, kit szeret 93 7.2. A nagy fogság 94 7.3. Fekete statisztika 97 7.4. Államról államra 101 7.5. A börtönállapotok 103 7.6. A bűnözési helyzet alakulásának magyarázata 109 7.7. Féktelenül 113 Nyolcadik fejezet. A BÜNTETÉS MINT TERMÉK 116 8.1. Önprezentáció 116 8.2. A privát szféra nyomása 122 8.3. A technológiai motiváció 129 8.4. A börtön mint termelési egység 140 8.5. A vidéki termelés bővülésének ösztönzése 143 8.6. A börtönök szerepe a nemzetgazdaságban 145 Kilencedik fejezet. RIVÁLIS ÉRTÉKRENDEK 150 9.1. Lehet-e eladó a fájdalomszolgáltatás? 150 9.2. Lehet-e eladó a rendőrség? 155 Tizedik fejezet. MODERNITÁS A DÖNTÉSHOZATALBAN 159 10.1. 4926 jelentkező 159 10.2. Szűk keresztmetszet 161 10.3. Az években mért kínok kézikönyve 162 10.4. Higiénikus ítélkezés 165 10.5. Együttműködő elkövetők 169 10.6. Deperszonalizáció 172 Tizenegyedik fejezet. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS AVAGY IGAZSÁGMENEDZSMENT? 175 11.1. A falvak jogrendje 175 11.2. Képviseleti jog 177 11.3. Független jog 180 11.4. A csendes forradalom 182 11.5. Expresszív magatartás 185 Tizenkettedik fejezet. A MODERNITÁS ÉS A VISELKEDÉS FELÜGYELETE 187 12.1. A modernitás gyermekei 187 12.2. A Sátán álruhában 192 12.3. A növekedés korlátai? 195 12.4. Iparosított gyilkolás 196 12.5. Medikalizált gyilkolás 199 12.6. Legalizált gyilkolás 201 Tizenharmadik fejezet. A KULTÚRAKÉNT ÉRTELMEZETT BÜNTETŐ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 13.1. A közös alapok 203 13.2. Hol a helye a jognak? 208 13.3. A szenvedés kellő mértéke 211 IRODALOM 215