Budapest régi fürdői

Kevesen tudják, hogy Budapest egyike a legrégibb állandó, folyamatos emberi településeknek Európában. A látszólag fiatalos, friss, még mindig csak fejlődésben lévő város korát a legújabb archeológiai ásatások legalább 4000 esztendőre vezetik vissza... Altalaja pedig telve van gyógyítóerejű hévforrásvízerekkel, amelyek útjukban áthaladnak vulkanikus kőzeteken is és azokból kimossák, magukkal hozzák a föld mélyének titokzatos rádiumos, fémes sóit és egyéb vegyi anyagait. Már Európa legrégibb korszakában, a jégkorszak után, az aránylag még igen mostoha viszonyok között tengődő kőkorban, a később Iszternek elnevezett széles folyó egyik enyhe kanyarulatánál, a mai Tabán körül, kóborló vadászok fedezhették fel, hogy a partvonal mentén és a folyó mélyéből is olyan meleg források fakadnak, amelyek még zord téli időkben sem fagynak be. Azt is észrevehették, hogy a közeli erdők vadállatai nem csupán inni jönnek a meleg forrásvizekhez, hanem sebesült végtagjaikat is szívesen áztatták bennük, vagy törött csontjaik forradási helyeit is állandóan belemártogatták a kénes-szagú hévvizekbe. Az ember azért "homo sapiens", hogy ellesse a természet titkait és alkalmazza azokat saját használatára. Vissza Tartalom Képek jegyzéke Aquincumi római fürdő padlóalatti trachytoszlopai A csúcshegyi villa caldariuma az alsó fűtési oszlopokkal Egy aquincumi közfürdő alsó fűtési berendezése A Császárfürdő Felül: A Királyfürdő és a Császárfürdő. Alul: A Császárfürdő környékének térképe Szokolli Musztafa emlékét megörökítő eredeti török kőtábla a Császárfürdőben Királyfürdő A Rudasfürdő a XVIII. század első felében A Császárfürdő a XVIII. század első felében A Rudasfürdő 1836-ban A Császárfürdő 1836-ban A Dianafürdő 1836-ban A Dianafürdő 1836-ban A Rudasfürdő török medencéje a XIX. század közepén A Császárfürdő társasudvara a XIX. század közepén A Duna-uszoda A Szent Margitszigeti artézi kút legelső képe A Rácfürdő képe 1865-ből A Rácfürdő belseje 1865-ből A Császárfürdő mellett volt Császármalmok A Császárfürdő 1865-ben A Lukácsfürdő az 1885-ös Kiállítási kalauzból A Sárosfürdő az 1830-as években A Sárosfürdő (Szent Gellértfürdő) forrásmedencéje A Szent Margitszigeti artéziforrás legelső képe 1868-ból A Szent Margitszigeti artéziforrás mesterséges vízesése az 1885-ös Kiállítási kalauzból A Szent Lukácsfürdő parkja 1903-ban